bosnyákok
bosnyákok: 1. Bosznia délszláv lakóinak népneve. A középkorban Boszniát a magyar királyok bánságok formájában Mo.-hoz csatolták. Az oszmán-török terjeszkedésével, a 15. sz.-tól súlyos harcok színterévé vált, ami jelentékeny tömegű magyar katonaság jelenlétével járt együtt. Egyben azonban azt is eredményezte, hogy a 16–17. sz.-ban nagyon sok boszniai eredetű menekült telepedett meg hazánkban. Részben ez az oka annak, hogy a bosnyák elnevezés a mo.-i → sokácok egy részét jelöli. Az oszmán hatalom helyi megszilárdulása után jelentékeny számban lettek Bosznia lakói mohamedánokká. A mo.-i török politikai-gazdasági adminisztrációban, a katonai szervezetben nagy volt a mohamedán bosnyákok száma. Egyébként iparos, kereskedő bosnyákok gyakori lakói voltak a a 18–19. sz.-ban a hazai városoknak. D-Mo. városaiban (mint pl. Pécsett) elkülönülten éltek. A bosnyákok hazai betelepedése, diaszporái hozzájárultak népünk közép- és újkori balkáni kapcsolatainak elmélyüléséhez. A délszláv műveltségen kívül az oszmán-török kultúrát és a mohamedán tradíció egyes elemeit közvetítették. A 19. sz. folyamán a török hatalom gyengülésével az Osztrák-Magyar Monarchia katonailag megszállta Boszniát és Hercegovinát. Ezt követően ismét megélénkültek a gazdasági, kulturális kapcsolatok a magyarság és a bosnyákok között. Ebben az időben néhány ezer magyar agrárproletár is letelepült Boszniában. A bosnyák név szerb-horvát eredetű. A Boszniából betelepedett r.k.-okat a Duna mentén rácoknak, rác katolikusoknak (Dusnok, Bátya) nevezik népi szóhasználatban. – 2. vándorkereskedő jelentése is kialakult.
Filep Antal
