cuca: 1. hegyes pálca, bot, pózna, amelyet a kaszáló felosztásakor a kimért parcellák határának jelzésére a földbe szúrnak. A D-Alföldön és a DK-Dunántúlon több értelemben is használatos cuca szó valószínűleg déli szláv eredetű, s a régiségben „lándzsa” jelentése is kimutatható. A kaszálódarabok időszakos, ill. állandó határainak jelzéséhez használják (→ még: cégér, →csóva, →hancsik, →mezsgye, →komp, →útjel). – 2. A kukorica és a burgonya vetéséhez, ill. ültetéséhez használt →ültetőfa neve a D-Dunántúlon. – 3. A Felső-Kiskunságban a gyermekek jégszánkójának két szeges végű tolóbotja. – Irod. Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása (Népr. Közl., 1957); Kósa László: A dél-somogyi burgonyatermelés (Ethn., 1968).
Paládi-Kovács Attila
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.