dűlő, dűlőföld: 1. A határnak két út vagy mezsgye közé eső, rendszerint külön névvel jelölt része. A szó eredete az azonos irányba „dűlő” barázdákra, parcellákra, olyan szántóföldre utal, amely a másikra merőlegesen „rádől”. – 2. a szántódarabok között húzódó földcsík, rendszerint út, melyre a „földek véggel kijárnak”, s ahol szántásnál az eke megfordul. A 14. sz. óta ismert és használatos elnevezés. (→ még: dűlőút) Az első jelentés kialakulása és fennmaradása szoros kapcsolatban van a nyomásos gazdálkodással, az újraosztásos földközösséggel. Mindkettőnél az egyik fő alapelv, hogy a birtokosok egyenlő joggal részesedjenek a határ különböző részeiből. Ez viszont csak úgy érhető el, ha a művelés alá kerülő földeket minőség és földrajzi fekvés szerint kialakított táblákra, dűlőkre osztják, majd ezeket tovább parcellákra. A nyomásos gazdálkodást folytató településeket ezért eredetileg a dűlőkre tagolódás, s ami ezzel jár, a tagosítatlanság jellemzi. Helyenként a dűlő →nyomás értelemben is előfordul. A →dűlőnevek sok történelmi és néprajzi adatot (pl. elpusztult helységek neve és helyei, egykori növénytakaró és művelési rendszerek emléke stb.) is őriznek. (→ még: dűlős tagosítás) – Irod. Derecskei Fodor Gábor: A mezei gazdaság (Tudományos Gyűjtemény, 1827. XI.);Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje (Bp., 1971).
Török Katalin
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.