egész eke, egész gazda: a szántáshoz helyileg szükséges számú igásokból (ökör, ritkábban ló) álló ekefogat. A talaj- és domborzati viszonyoktól, a →szántás típusától, az →eke szerkezetétől függően egy egész eke kiállításához általában 2–8 vonójószág kellett. Azt a gazdát, aki egész ekével rendelkezett, egész gazdának, egész ekés gazdának nevezték, megkülönböztetve a fél ekéstől. Ez utóbbi csak mással összefogva, „cimborába” (→cimboraság) tudott szántani. E fenti elnevezések abból az időből veszik eredetüket, amikor egy jobbágy „tehetségét” (facultas) az határozta meg, hogy mennyi igásállattal rendelkezik, más szóval, mekkora terület megművelésére képes. Az újraosztásos →földközösségben a →nyílvetés alapja sok helyen az igásállatok száma volt. Ebben a rendszerben az egész ekés jobbágyot egy nyíl illette meg, s innen egésznyilas gazdának nevezték. – Irod. Varga János: A földközösség megerősödése és bomlása a 18. században (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711–1790, szerk. Spira György, Bp., 1952); Szabó István: A középkori magyar falu (Bp., 1969).
Török Katalin
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.