égettbor-bíró: Az égettbornak mint a 16–17. sz.-ban romlott borból, borseprőből vagy szőlőtörkölyből főzött tömény szesznek készítése és kereskedelme urasági, városi, néha falusi kiváltság volt. A városokban (Szeged, Debrecen, Gyöngyös) az égettbor-bíró mint tanácsi tisztségviselő intézte a főzés és eladás adminisztrációját: összegyűjtötte a korcsmálásból maradt seprőt, az égettbor-főzővel árendában főzetett, s a különböző minőségű szeszféléket a város vagy a felfogadott égettbor-áruló mérte ki. Az égettbor-bíró minden főzésnél jelen volt, az eladási árat meghatározta, tevékenysége párhuzamos volt a →borbíró és →sörbíró munkájával. A 18. sz.-ban, amikor minden terményből és termékből készített (borseprő, gabona, gyümölcs) égetett szeszt összefoglaló névvel pálinkának neveztek, a pálinkabíró hatásköre kibővült, ennek ellenére csak néhány helységben volt e feladattal külön megbízott felügyelő. – Irod. Szendrey Ákos: A közigazgatás népi szervei (Népünk és Nyelvünk, 1929).
Kecskés Péter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.