egyszakaszos dal, egyversszakos dal, monostrofikus dal
egyszakaszos dal, egyversszakos dal, monostrofikus dal: a líra fő műfajának egyetlen szakaszra terjedő vagy rövidült újkori típusa. Korábban a → több szakaszos dal volt elterjedtebb, az egyszakaszos dal a 19. sz. második felére s főként a századforduló idejére nyomult mindjobban előtérbe. E rövidüléssel párhuzamosan a verssorok szótagszáma is felszaporodott. Legtöbb egyszakaszos dalt az új stílusú népdalok (→ katonadal, summásdal, → kubikosdal, → amerikás dal stb.) között találunk, részben jellemző ez a → magyar nótára is. A lírai dalok rövidülése régiesebb hagyományú vidékeken (székelyek, moldvai csángók stb.) nem haladt ennyire előre, sőt egyebütt is mintha megállt volna ez a folyamat. Mivel a magyar népköltészetben a versszak zárt tartalmi-formai egység, az alkalmazkodó → ritmus lehetővé teszi a szövegek és dallamok állandó cseréjét, nagyon nehéz eldönteni, mikor beszélhetünk egy- és mikor többszakaszosságról. Jóval kevesebb dallam lévén, mint szöveg, egyetlen dallamra több rokon hangulatú, azonos szótagszámú versszakot is ráénekelhetnek, s ezek sorrendje szabadon változik, ill. cserélődik. Sokszor maguk a gyűjtők jártak el önkényesen: össze nem illő szakaszokat is „párosítottak”. Mindenesetre az egyszakaszosság kialakulása kétféle módon képzelhető el: 1. korábbi hosszabb dalok szakaszaikra hullottak szét és 2. az újak eleve ily rövidekként keletkeztek. A több dalban is szereplő, más-más helyen és szövegösszefüggésben előforduló szakasz neve vándorversszak. Az egy- és több szakaszos dalok között átmeneti típusok az azonos kezdősorú vagy szerkezetű ún. csoportos-sorozatos változatok, amelyek felsorolják a foglalkozásokat, nemeket, korosztályokat stb. (Haragszom az olyan szóra…); az elbeszélő elemet is tartalmazó ún. homológ vagy strófaformula-ismétlő dalok (Kimentem én a szőlőbe /tanyára/), valamint ez utóbbiak legfejlettebb típusai, az ún. páros-felelgetős dalok (Három éle van a sásnak, Igaz (hamis) lelke van a lánynak. Négy éle van a gyékénynek, Igaz (hamis) lelke a legénynek…). – Irod. Kodály Zoltán: A magyar népdal strófa-szerkezete (Nyelvtud. Közl., 1906).
Katona Imre
