etnológia
etnológia: egyetemes vagy általános néprajz. A kifejezés jelentése az etnológia története folyamán több ízben változott. 1839-ben, amikor az első néprajzi társaságot, a „Société ethnologique de Paris”-t W. M. F. Edwards megalapította, az új tudomány a népek (etnoszok) fizikai sajátosságaival, szellemi és erkölcsi jellemvonásaival, nyelvével és történeti hagyományaival kívánt foglalkozni. Az így felfogott etnológiáról Európában hamarosan levált a fizikai embertan, és E. B. Tylor és sok más korai etnológus számára az etnológia az ún. primitív népeket vizsgáló, összehasonlító és történeti tudománnyá lett. A kifejezést Európában újabban két értelemben is használják: 1. tágabb értelemben az egyetemes emberi kultúra összehasonlító vizsgálatát nevezik etnológiának; – 2. szűkebb és specifikusabb értelemben az etnológia szóval jelölik azt a tudományt, amely az európai–amerikai, továbbá az ázsiai magaskultúrák körén kívül élő társadalmak összehasonlító vizsgálatával foglalkozik. Az etnológia kifejezést az angol nyelvterületen általában a → kulturális antropológia vagy a → szociálantropológia megnevezések helyettesítik, s az etnológia szó elsősorban a kultúrtörténeti rekonstrukcióra irányuló kutatásokat jelzi. A mai európai etnológia célkitűzéseiben és módszereiben egyaránt lehet funkcionalista (→ funkcionalizmus), evolucionista (→ evolucionizmus, etnológiai), kultúrtörténeti vagy strukturalista (→ strukturalizmus), foglalkozhat etnogenetikai (→ etnogenezis) és elterjedési problémákkal (→ diffuzionizmus) stb. (→ még: regionális etnológia) – Irod. Radin, P.: The Method and Theory of Ethnology (New York, 1933); Schmidt, P. W.: Handbuch der Methode der kulturhistorischen Ethnologie (Münster, 1937); Mühlmann, W. E.: Methodik der Völkerkunde (Stuttgart, 1938); Adam, L.–Trimborn, H.: Lehrbuch der Vülkerkunde (Stuttgart, 1958); Lowie, R. H.: The History of Ethnological Theory (New York, 1960); Mühlmann, W. E.: Geschichte der Anthropologie (Frankfurt a. M.–Bonn, 1968); Birket–Smith, K.: A kultúra ösvényei: általános etnológia (Bp., 1969).
Bodrogi Tibor
