ház
ház: lakásra, emberi tartózkodásra emelt állandó jellegű épület. A ház szóval jelölte népünk az ország jelentős részén a lakóépületek lakószobáit is. Így ismertek kis-, nagy-, első-, hátulsó-ház összetételű kifejezések. A ház finnugor kori szava nyelvünknek. Oklevelesen 1195 körülről ismert lakóhely értelemben. 1256 óta pedig lakóház, épület a jelentése, 1395 óta pedig → szoba jelentéstartalma mutatható ki. A ház tárgytörténeti kialakulását még nem tudjuk pontosan végig követni. Feltételezhető, hogy eredetileg favázas fakéreg-, bőr-, földborítású kunyhószerű építményt értettek rajta. Tökéletesedése belső fejlődése révén is jelentősen előrehaladt, hiszen a ház legfontosabb alapelemeinek nevét szintén nagyon korai időszakra visszavezethetjük (fal, haj, ajtó stb.). A történeti, régészeti kutatások alapján valószínűnek kell tartanunk, hogy a magyarság a honfoglalást megelőzően már használt szilárd, állandó lakóépületeket, házakat. Erre vallanak többek között a SZU európai részének déli övezetében feltárt, a magyar néppel is kapcsolatba hozott, ún. szaltvomajácki kultúra leletei. Ezt a feltevést erősítik meg a 10–13. sz. közötti magyar középkori településfeltárások, amelyekből az egykorú K-Európára jellemző kemencés lakóházak egész sorát tárták fel (→ keleti háztípus). Erre vallanak a legújabban megismert korai magyar erődítmények, amelyekből számos szilárd – állandó jellegű tartós építőtechnikai megoldás került napfényre. (Gerendavázas fal, égetett agyagtömbökből emelt fal stb.) A lakóhelyiségek ház megjelölése parasztságunk nagy részénél általános, bár mindenütt ismert szinonímája a szoba is, melyet nem használtak régebben, de napjaink felé haladva egyre divatosabbá vált. A ház szó használatának háttérbe szorulását összefüggésbe lehet hozni későközépkori lakáskultúránk alakulásával, nevezetesen a → középmagyar háztípushoz fűződő kapcsolatok elmélyülésével, részben pedig a társadalmi rétegzettség nyelvi-kulturális hatásával. – A ház építésének, használatának néprajzi, történeti vizsgálata a néprajztudomány egész történetét végig kísérte, a népi építkezés kutatása számos jelentős eredménnyel, tanulsággal gazdagította mind a hazai, mind az egyetemes tudományt. (→ még: ablak, → ajtó, → háztípus, → házvidék, → kémény, → tüzelőberendezés, → északi háztípus, → nyugati háztípus) – Irod. Bátky Zsigmond: Építkezés (A magyarság néprajza, I., Bp., 1941–43).
Filep Antal
