heverő: a parasztház kiegészítő bútora, nappali pihenőágy (→ágy). Tájnévi változatai: gyalogágy, gyermekágy, hentergő, hencser, hömbölygőágy, kiságy. Kialakítására az ágyban alvás állandósulásával került sor. Mo.-on úri-polgári házakból a 17. sz.-ban találtak először adatot róla, a parasztságnál valószínűleg a 18. sz.-ban kapott polgárjogot. Előbb az asztalos készítette ágy által eredeti helyéről (→szobaberendezés) kiszorított →dikó, →ágyszék töltötte be ezt a szerepet, majd a kiöregedett, megkurtított lábú, asztalostól vett ágy, ill. az utóbbi mintájára összeütött priccs. A heverő a szobában állhatott a kemence mellett (→vacok), esetleg a hátsó ágy helyén, nyáron a tornácon, a 20. sz.-ban a lakókonyhában is. Fejpárnával, pokróccal terítve mindig készenlétben állt, ha éjjel is aludtak rajta, úgy a fölösleges ágyneműt nappalra bevetették a szobabeli ágyba. – Irod.Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése (Kaposvár, 1914); K. Csilléry Klára: Vázlatok a tiszaigari népi lakáskultúrából (Ethn., 1952); Döppe, Friedrich: Deutsche Bauernmöbel (Leipzig, 1955); B. Sergő Erzsébet: Dunaújvárosi (Pentelei) népi bútorok (Alba Regia, 1963); Deneke, Bernward: Bauernmöbel (München, 1969).
K. Csilléry Klára
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.