hungarológia, magyarságtudomány: a magyarsággal és környezetével foglalkozó tudományok összefoglaló neve. A hungarológia szót Bartucz Lajos és Gragger Róbert használták először az 1920-as években. A kifejezés az 1930-as években gyökeresedett meg a magyar tudományos életben. A magyar történettudomány minden ágát (művelődés-, jog-, népességtörténet stb.), a magyar irodalomtörténetet, a magyar nyelvtudományt, a néprajzot, a földrajzot, a régészetet, a művészet- és zenetörténetet, a szociológiát, az embertant, a mo.-i növény és állatvilág tanulmányozását végző tudományokat együttesen értették rajta. A hungarológia fogalmát az átlagos tudományos szóhasználatnál mélyebben értelmezte tanulmányaiban Németh László (Egy Hungarológiai Társaság terve, Válasz, 1934; A magyarságtudomány feladatai, Magyarságtudomány, 1935). Németh László nem csupán a szaktudományok eredményeinek összegét, nemcsak összeműködésüket, hanem a magyar kultúra jellegét kutató ön- és helyzetismereti diszciplínát nevezte hungarológiának vagy magyarságtudománynak. Európai, közelebbről közép-európai beágyazottságban kívánta a magyarság múlt- és jelenbeli sorsát a hungarológiaval tanulmányozni. – →Magyarságtudomány címmel 1935–37 és 1941–43 közt Ortutay Gyula szerkesztésében folyóirat jelent meg, hogy fóruma legyen a hungarológia komplex tudományos célkitűzéseinek. Az 1930-as évektől hungarológiai célkitűzéssel több tudományos intézet működött: →Alföldi Tudományos Intézet, →Erdélyi Tudományos Intézet, →Magyarságtudományi Intézet, →Táj- és Népkutató Központ. Napjainkban hasonló profilú a →Dunántúli Tudományos Intézet és az újvidéki →Hungarológiai Intézet, Újvidék.
Kósa László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.