lapockás tánc, lapáttánc: játékos kergetős tánc. A történeti feljegyzések alapján a tánc vázlatos menete a következő: férfiak és nők körben forogtak. Egy pár a kör közepén táncolt. A körön kívül egy férfi vagy nő lapockával (lapos fejű nyeles faeszköz) a feltehetően nem teljesen zárt körben táncolók közül valakit addig üldözött, míg meg nem csapta. Akit megütött, az elvette a lapockát és újra kergetni kezdett egy résztvevőt. Az előző lapockás pedig bement a kör közepébe, ha férfi volt, elkapta a kör közepén táncoló párból a nőt, ha pedig nő volt, akkor a férfit, és együtt forogtak. A játék folytatódott a leírt módon. A 17. sz.-ban Erdélyben a nemesi udvarok közkedvelt játékos tánca volt. Apor Péter a →kontratáncok változatai közé sorolja (Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae, 1736) A 18. sz.-tól a források lapáttánc néven említik a Felvidékről. A 19. sz. elejéről lapockás táncnak ismerjük egy vázlatos leírását (Garay János, 1834). A századforduló idejéről mint szlovák lakodalmi táncról van adatunk. A Kájoni kódexben (1634–1671) a lapockás táncnak fennmaradt páratlan ütemű szövegtelen dallama. Gyermekjátékaink közül a „Tüzet viszek” szövegkezdetű kendős játéktípus felel meg a lapockás táncnak. (→ még: eszközös táncok) – Irod.Sztancsek József: Tót lakodalmi szokások (Ethn., 1904); Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai (Bp., 1924); Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958).
Pesovár Ferenc
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.