magatarti juhászat

Full text search

magatarti juhászat: olyan juhtenyésztés, amelynél nem egy falu közös nyáját, egyetlen földesúr vagy nagygazda birkáit, hanem a saját tulajdonát képező falkát tenyészti a pásztor. A magatarti juhász leginkább olyan vállalkozó kedvű, kevés földű parasztgazdák közül kerül ki, akik földtulajdonuk csekély jövedelmét juhtenyésztéssel kívánják gyarapítani. Földje után legelőjoga alig lévén, 200–400, néha több birkájának az év nagyobb részében máshol kénytelen legelőt biztosítani. A családja a faluban műveli a földet, az állatok gondozása a juhász feladata. Ápr.-tól júl.-ig és kora ősszel bérelt gyeplegelőn, aratás és behordás után tarlón, késő ősszel és tél elején faluja határában, naponta hazajárva legeltet ( legelő, felesjuhászat). Bojtárt rendszerint nem fogad, néha 11–14 éves fia segít neki. A nyári legelő bérlésére gyakran két, ritkán három juhász is összetársul, együtt legeltetnek, egymást segítik. Leginkább együtt is fejnek, a sajtból az állatok száma szerint részesednek. Felszerelésük kevés és egyszerű, hordozható karámjuk ( esztrenga) szétszedhető. A juhtenyésztésnek ez a módja sokfelé ismert (pl. Kiskunság, Bakony, Heves, Gömör, Borsod m.), legklasszikusabb területe Szabolcs m. A Nyírségben közel 60 községből a szélrózsa minden irányába 100–150 km-re, sőt messzebbre is eljártak bérelt, nyári legelőre, ritkábban tarlóra, ősszel pedig káposztatorzsára ( vándorpásztorkodás). A magatarti juhászatnak nagy történeti múltja van Mo.-on. A 16. sz.-ban a lakosságnak Borsodban 1%-a, Hevesben 3,2%-a volt önálló juhász. A 18. sz.-ban ugyancsak gyakori foglalkozás volt a magatarti juhászat, Kecskeméten 1841-ben a juhállomány 14%-a önálló juhászok tulajdona volt. Hasonló juhtenyésztési forma ismeretes a szomszédos kárpáti népeknél. – Irod. Varga Gyula: Vándorló juhászok a kismarjai szíken (Ethn., 1956); Nyárády Mihály: Fajtaváltozás a kéki juhtenyésztésben (Népr. Közl., 1959); Jacobeit, Wolfgang: Schafhaltung und Schäfer in Zentraleuropa bis zum Beginn des 20 Jahrhunderts (Berlin, 1961); Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása (Műveltség és Hagyomány, 1965); Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány, 1970).
Szabadfalvi József

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi