Marót Károly (Arad, 1885–Bp., 1963): klasszika-filológus, egy.-i tanár az MTA tagja. Tanulmányait a bp.-i egy.-en végezte. 1917-ben a kolozsvári egy. magántanára, majd 1924-ben a szegedi egy.-en a klasszika-filológia tanára lett. 1947-től haláláig a bp.-i egy.-en tanított. Klasszika-filológiai és vallástörténeti tanulmányain keresztül jutott el a néprajzhoz. A görög irodalom korai alkotásait és a homéroszi eposzokat vizsgálva a népköltészet, ill. az általa meghatározott „közköltészet” kutatásában is maradandót alkotott. A szellemi élet megnyilvánulásait saját terminusával a „sublogikus” fogalmával magyarázta. Rítustanának kidolgozásakor Szent Iván ünnepéből indult ki, de megoldását mindenfajta ünnepre alkalmazhatónak vélte. A Tylor által alkotott survival elképzelést bírálva és továbbépítve revival-ról beszélt, amely a rítusok újjászületésének, megvalósulásának lélektani magyarázata. A magyar néprajzi kutatások megújítására a korabeli etnológiai felfogás, a bio-etnológia szemléletének átvételét javasolta. – F. m. Homeros, a „legrégibb és legjobb” (Bp., 1948); A népköltészet elmélete és magyar problémái (Bp., 1949); A görög irodalom kezdetei (Bp., 1956., németül: 1960); Az epopeia helye a hősi epikában (Bp., 1964). – Irod.Szalay Ágnes: M. K. irodalmi munkássága (Antik Tanulm., 1955).
Marót Károly
Nagy Ilona
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.