mezőcsáti kerámia

Full text search

mezőcsáti kerámia: Mezőcsát a közép-tiszai kerámia kiemelkedő központja. Fazekasai nem alkottak céhet, nevük mégis felbukkan a céhiratban, mint a miskolci fazekascéh mezőcsáti származású fazekas legényei vagy mesterei. Az első nevek 1798-tól ismertek; az első évszámos mezőcsáti edény – egy miskakancsó – 1828-ból (az utolsó 1914-ből) származik. A mezőcsáti edények között legnagyobb mennyiségben olyan edények szerepelnek, amelyekből más központokban sokkal kevesebbet vagy egyáltalán nem is készítettek. Elsősorban említjük a miskakancsókat, butellákat. Ezeknek formai és díszítménybeli gazdagságát egyetlen más központ hasonló tárgyai sem közelítik meg. Külön említést érdemelnek az ember- és állatalakú butellák, melyek a korongolás és a szabadkézi alakítás mellett egy ritkán alkalmazott eljárást is őriznek; az állat szőrét és a pásztor subáját oly módon alakították ki, hogy a puha agyagot lyukacsos présen nyomták keresztül, s a megfelelő színnel festve az eredeti anyagot megközelítő hatást értek el. A mezőcsáti emberalakú butellák az ismert többi között a legarányosabbak és a legművészibbek. Különleges, ritka forma az innen származó emberfejes csalikorsó és csalikancsó. A Felvidék, Erdély és a Dunántúl ismert edényformáját, a bokályt az Alföldről csak innen és Tiszafüredről ismerjük, számuk azonban elenyésző. Viszonylag sok a tál és a tányér. Sok köztük a madaras-virágos díszű; más csoportjuk az ún. lakodalmas tál és lakodalmas tányér stilizált kés-villa-kanál motívummal; jellegzetesek a csipkés levélformára vágott, papírmintával díszített tányérok. Általában növényi díszítőelemek ( növényi ornamentika) jellemzik a mezőcsáti tálakat és tányérokat. Leggyakrabban alkalmazott növényi díszítőelem a hat- és több karéjos virág, a tulipán; a fürtös virág; indák, kacsok, levelek és a csillag. Az edények díszítésének technikája az írókázás, a karcolt díszítés, ill. a sgraffiato. A mezőcsáti mesterek munkáiból kiemelkednek a Rajczy Mihály által készített tárgyak (1817–1869). Munkái között olyan is akad, amelyről megállapították, hogy ismerhette a debreceni kerámiát, amely stílusának kialakításában döntő szerepet játszott. De Rajczy neve mellé még számos mesterét sorolhatnánk, akik a mezőcsáti kerámia-stílus kialakításának jelentős egyéniségei voltak, és akiknek munkássága a közép-tiszai stílus más központjaira, pl. Tiszafüred kerámiájára is hatással volt a későbbiekben. – Irod. Domanovszky György: Mezőcsáti kerámia (Bp., 1953); Kresz Mária: Újonnan szerzett mezőcsáti cserépedények (Népr. Ért., 1960).

Tál (1841) Mezőcsát (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Tál (19. sz. közepe) Rajczy Mihály munkája. Mezőcsát (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Tál (1857, Mezőcsát, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Miskolc, Herman Ottó Múzeum

Jobbról sün-, balról kosformájú butella. Horváth Sándor munkája (19. sz. második fele, Mezőcsát, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Butellák. Horváth Sándor munkája (19. sz. második fele, Mezőcsát, Borsod-Abaúj-Zemplén m)

Tintatartó (19. sz. második fele, Mezőcsát, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Miskolc, Herman Ottó Múzeum

Butellák. Jobb oldali elölről, 19. sz. közepe, bal oldali hátulról, 1893 (Mind: Mezőcsát, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Miskolc, Herman Ottó Múzeum
István Erzsébet

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi