mezőtúri kerámia

Full text search

mezőtúri kerámia: Mezőtúr már a 18. sz. végétől az Alföld legnagyobb korsós központja volt, bár a korsósok csak 1817-ben szerezték meg kiváltságlevelüket. Ekkor még zömében mázatlan edényeket, főleg fekete korsókat égettek. A legkorábbi, még a 18. sz.-i mezőtúri mázas kerámiát az úrasztali bor számára készült kétfülű zöld mázas kanták képviselik. A mázas edények általánossá válása a 19. sz. második felétől datálható, amikor azonban már az edényformák készítésében is változás állott be: a korsók mellett tálakat, tányérokat is készítettek. A legkorábbi mezőtúri tálas edény is zöld mázas ( ólommáz), mint az említett egyházi edények. A mázas edények másik nagyobb csoportja fehér alapú, melyre zöld, vörös, kék és négerbarna mintát rajzoltak. A díszítés eszköze az íróka, mellyel kezdetben még nehézkesen dolgoztak a mesterek, amit egy 1865-ben készült, még igen ügyetlen vonalvezetéssel díszített bödön bizonyít. A század végén négerbarna alapú mázas edények is készültek. Az 1870-es évektől válik kedveltté a mezőtúri kerámia jellegzetes alapszíne, az Arad m.-i Dudról származó sárgás színű földfesték, ún. dudi, amely az 1880–90-es években élte virágkorát. Szinte minden Mezőtúron készített edényt ezzel a színnel festettek. A díszítőeljárások ( karcolt díszítés), áttört kerámia, plasztikus díszítmények) közül legművészibb fokon és leggyakrabban az írókázást alkalmazták. A motívumok kizárólag növényi elemekből állnak. A kompozíció általában egy hullámvonalas négerbarna indára épül, melyhez leveleket, nagy foltú rózsákat és apróbb stilizált virágokat rajzolnak. A levél- és virágrészeket egy-egy rózsa szakítja meg. A díszítmény elemeit gyakran kontúrozzák négerbarnával. Ezt az eljárást feketézésnek nevezik. A legtökéletesebb mezőtúri edényforma a csárdás korsó, melyet ajándékként vagy megrendelésre készítettek. Nagy mennyiségben készítettek közönséges korsót, kantát, gömbölyű szilkét és köcsögöt, valamint tálakat és tányérokat. Jelentős mennyiségben gyártottak pálinkásedényeket, így butellákat is. – Irod. K. Sebestyén János: A mezőtúri fazekasság múltja és jelene (A Népr. Múz. Adattárának Ért.-je, 1956); Domanovszky György: Magyar népi kerámia (Bp., 1968).

Csárdás korsó 1884-ből. Mezőtúr (Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Kancsó. K. Nagy Gábor műve 1888-ból. Mezőtúr (Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Gyertyamártó fekete-plasztikus díszítéssel (1833, Mezőtúr, Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Varrókosár áttört plasztikus és írókás díszítéssel (1885, Mezőtúr, Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Emberalakú pálinkásbutella (1890, Mezőtúr, Szolnok m.) Bp. Néprajzi Múzeum

Csárdás korsó írókás díszítéssel 1875-ből (Mezőtúr, Szolnok m.)
István Erzsébet

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi