Nagyboldogasszony napja

Full text search

Nagyboldogasszony napja: aug. 15., a r. k. egyház Szűz Mária mennybemenetelét (Assumptio Beatae Mariae Virginis) ünnepli e napon. A legrégibb Mária-ünnep megtartására már az 5–6. sz.-ból vannak adatok. Mo.-on Szent István óta parancsolt ünnep volt ( szentek ünnepei). Az 1446. évi müncheni kódexben találkozunk magyar elnevezésével: „Marianac fel menbe vetele”. Kálmány Lajos véleménye szerint a néphit „boldogasszony”-a keresztény hatásra azonosult Szűz Máriával, s innen ered a Nagyboldogasszony elnevezés is. – A néphit a gyermekáldást közbenjárásától várja, s e célból 7 vagy 9 kedden böjtöltek. Szegeden azt tartották, hogy jelen van a gyermek szülésénél, azután pedig két angyalt küld oda; egyiket, hogy az anyát, a másikat, hogy a gyermeket őrizze. Néhol, pl. Göcsejben és a palócoknál a szülőágyat boldogasszony ágyának nevezték ( gyermekágy). Németo.-ban a 10. sz.-ban keletkezett szokás szerint e napon különféle csomókba kötött füveket szenteltek, s ezeknek különféle hatást tulajdonítottak: őrizték a tűz és a villámcsapás ellen, a jó termés érdekében a vetések közé dugdosták, a zivatar ellen égettek belőle stb. Az egyház a füvek megszentelésével kereszténység előtti szokásokat szentesített ugyan, de azzal magyarázta, hogy amikor Mária sírba szállt (kezdetben Mária halálát is ünnepelték ezen a napon), sírjából a füvek csodálatos illata szállt ki. A benedictio herbarum, a füvek megáldása az 1496. évi esztergomi rituáléban is szerepel. Az egyház nyilván gyakorolta is, erre utalnak – többek között – a szegedi adatok, amelyek szerint Szeged-Alsóváros népe napraforgót, ökörfarkkórót stb. szokott szenteltetni, s ezeket a halott koporsójába tették. ( még: Boldogasszony)Irod. Kálmány Lajos: Boldogasszony ősvallásunk istenasszonya (Értekezések a nyelv és széptudományok köréből, 1885); Franz, Adolf: Die kirchlichen Benediktionen im Mittelalter (I–II., Freiburg, 1909); Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza (Bp., 1938); Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. A Mária-ünnepek és jelesebb napok a hazai és közép-európai hagyományvilágból (I–II., Bp., 1977).
Manga János

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi