Óperenciás tengeren is túl, az
Óperenciás tengeren is túl, az: állandósult szókapcsolat, → mesei sztereotípia, → népmesei szólás = valahol nagyon messze, a kézzelfogható, hétköznapi világ határain túl. Egyike legtöbbet vitatott kifejezéseinknek. Megfejtését, tér- és időbeli lokalizálását nagyon megnehezítette az, hogy → Óperencia (az ausztriai Ober Enns tartomány) közelében nincs tenger. Meséink valószínűsíteni látszanak azt a feltevést, hogy azoknak a katonáknak a számára, akik itt állomásoztak, az Óperenciás tengert a salzkammerguti tavak jelentették. Ámi Lajos tulajdon meséi alapján összeállított világképe a többi konkrét ’nagy víz’-re vonatkozó elképzelést is valószínűvé teszi. Eszerint a szárazföldet mindenünnen tenger veszi körül, nemcsak a szélein, de alattunk és felettünk is egyetlen összefüggő víztömeg van. Ha viszont az ’Óperenciás tenger’-t tréfás, makaronikus kifejezésnek fogjuk fel, hiszen mellette gyakran ilyen → hazugságmesébe illő kifejezések szerepelnek: „ az Óperenciás tengeren is túl, ahol a tetűt s a bolhát rézpatkóba verték, hogy a súlyba s a fenébe meg ne botorkázzék”, „az Óperenciás tengeren is túl, volt egy kidűlt-bedűlt kemence, melynek egy csepp oldala sem volt, mégis annyi pogácsa megsült benne, hogy egy meztelen cigánypurdé a kebelében mind elvitte…” stb., – akkor a különböző elvont fogalmakból alkotott deákos szócsinálmányokkal kapcsolatos feltevések sem látszanak valószínűtlennek. – Irod. Steuer János: Tibériás Tenger, Óperenciás tenger, Bergengócia (Magy. Nyelvőr, 1886); Dömötör Sándor: Az Óperenciás tenger és a valóság (Magy. Nyelvőr, 1948); Erdész Sándor: Ámi Lajos mesemondó világképe (Ethn., 1961).
Kovács Ágnes
