pénz: a magyar néphitben elsősorban bőségvarázsló (→bőségvarázslás), szerencsevarázsló eszközként, valamint rontáselhárító (→rontás elhárítása), ill. →gyógyító tárgyként volt használatos (→mágikus tárgy). Gyakori volt, hogy a gazdagság biztosítása érdekében már az →újszülöttnek pénzt tettek a fürdővizébe, pólyájába, ágyába. Általános volt, hogy a vásáron először kapott pénzt: „Apád, anyád idejöjjön” mondással megköpködték, ugyanezt mondták újholdkor, közben az erszényt ütögetve. Bőség és szerencse biztosítása céljából az esküvőre menő menyasszony hajába vagy estére a vánkosa alá dugták, az új ház falába tették, ill. az új házba vitték. Csizmájukban hordták, hogy ne ártson, ha →rontásba lépnek, ezért volt a menyasszony és a násznép cipőjében is. A hit szerint elősegítette a gazdálkodás sikerét, ezért középen kilyukasztott pénzt nyelettek a hízásra fogott libával, disznóval, pénzzel verték ki az itató meg a moslékos vályú fenekét; a köpülőbe is tettek, hogy a vaj hamarabb összeálljon. Siklódon a tehenet először régi ezüst pénzre fejték, hogy több tejet adjon. A gyógyászatban elsősorban kelés, sebek „körülkerítésére” használták. Beregi hiedelem szerint hatossal kellett a →kelést körülkeríteni vagy megnyomkodni; Besenyőtelken ezüst pénzzel megnyomkodták, utána a pénzt elhagyták az úton, hogy a kelés is elmaradjon és arra menjen, aki a pénzt felveszi (→rontás másra hárítása). Az újabb feljegyzések kevésbé tettek különbséget a pénzfajták között, a régibb leírások hangsúlyozták régiségét (pl. hathatósnak tartották a földben talált, sírból előkerült pénzt vagy a szentgyörgytallért, Mátyás hollósgyűrűs aranyát stb.) – Irod.Szendrey Zsigmond: A varázslatok eszközei (Ethn., 1937).
Diószegi Vilmos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.