piritty háló: a →laptoló tiszai elnevezése. Herman Ottó Mesterszótárában a piritty háló 10–12 m hosszú, lócsontokkal súlyzott szegedi →kétközháló. Baja környékén viszont egy kisméretű emelőháló (→ághegyháló), a kiscsuhé. Ez kb. 80×80 cm-es léhés, két db. ívesen meghajlított vesszőkáván, melynek sarkai erősen ólmozottak. Jellegzetes alkatrésze a pöcök, egy piskóta alakú bőr- vagy fadarab, esetleg 8-as alakban meghajlított drót, mely a háló sarkainál az inra van fűzve. A piritty hálót kötélen eresztik le tuskós helyekre a pontyfészekhez, s a fölé kerülő halat hirtelen rántással emelik fel. Ilyenkor a háló öblösen összehúzódik, a pöckök az inon összecsúsznak, s nem engedik a hálót kifeszülni. – Főleg idős halászok olcsó, de eredményes szerszámja. Ismert a jugoszláviai Dunán és a Dráván, Száván is potez vagy celinac néven, de ezeknél hiányzik a pöcök. A piritty háló szó eredete nincs megnyugtatóan megfejtve, de lehetséges, hogy ugyanúgy az emelést jelenti, mint a laptolás. – Irod. Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Cvar: Ethnografska istrzivanija i grada (III., Zagreb, 1941); Solymos Ede: Dunai halászat (Bp., 1965).
Piritty háló sarka a csobbantóval. Dunai halászok használták (20. sz. első fele)
Solymos Ede
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.