pusztabérlet

Full text search

pusztabérlet: 1. magános személy vagy közösség ideiglenes birtokszerzésének az a módja, amelynél meghatározott árendaösszegért néhány évre vagy hosszabb időre használatba veszi valamely közösség vagy földesúr pusztáját ( árendás), esetleg nagyobb kiterjedésű határrészét. Az árendás földek birtoklásának nagy jelentősége volt Mo.-on a feudalizmus időszakában, mivel a bérelt puszta művelése a kötetlenebb földhasználat és a kedvezőbb járadékszolgálati viszonyok következtében kifizetődőbb volt, mint a jobbágyföldeké. Sok helyen a belső határ kicsinysége vagy terméketlensége miatt kényszerült a lakosság pusztabérletek szerzésére. A pusztabérletnek különösen az alföldi városok, mint pl. Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Debrecen stb. 14–19. sz.-i történetében volt igen nagy jelentősége. E települések bérelt pusztáin óriási állatállomány legelt, amely a magyar állatexport alapvető forrását jelentette. Másrészt e városok 14–17. sz.-i pusztabérletei elősegítették a nagyrészt árutermelő szabad földhasználat kifejlődését és az alföldi tanyák ősének nevezhető mezei kertek rendszerének kialakulását. – Irod. Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral (I–IV., Kecskemét, 1860–66); Majláth Jolán: Egy alföldi civisváros kialakulása (Bp., 1943); Makkai László: A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései (Kelemen Emlékkv, Kolozsvár, 1957). – 2. A műveletlen földek paraszti használatbavételének és a szórványtanyák alakításának egyik módja. Különösen Szeged régi határában volt jelentős. Az alföldi városok általában kiosztották polgáraiknak határukat a 18. sz.-ban. Szegeden azonban a történeti legelőfelosztások után még nagy mennyiségű, távol fekvő föld maradt a város birtokában. E területeket már nem parcellázták ki tulajdonjoggal, hanem a 19. sz. közepétől bérletekként adták ki vállalkozóknak. A bérletek általában 30 évre szóltak, a város szegényebb rétegeiből kikerülő bérlők azonban legtöbbször véglegesen letelepedtek pusztai birtokukon. Tanyájuk szórványtanya lett. Küzdelmes életük állandó témája Móra Ferenc és Tömörkény István írásainak. – Irod. Erdei Ferenc: Magyar tanyák (Bp., 1942); Barabás Jenő: A szórványtelepülések kialakulása Közép-Európában (Műveltség és Hagyomány, I–II., 1960).
Bárth János

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi