pusztabíró, mezőbíró: a városoktól és falvaktól távoleső, különálló pusztákon igazgatási és igazságszolgáltatási funkciókat ellátó tisztség volt, amely a 18. sz. végén már fejlettségének magas fokán állt; a 19. sz. végén a Kiskunság néhány pusztája kivételével megszűnt, ill. teljesen beleolvadt a csendőrség intézményébe. Egyéb elnevezése: határbíró, hetelőgazda, pusztafelvigyázó, tőkebíró, tanyabíró. A pusztabírót és az alája rendelt pusztagazdát és pusztacsőszöket a jász-kun területen a kerület alkalmazta, leginkább természetbeni járandóságot juttatva nekik. A pusztabíró kezdetben a pusztákon az állatok számadási és egészségügyi, a pásztorok és egyéb pusztai lakosok személyi ellenőrzését végezte, később a mezőgazdaság felügyelete is hatáskörébe került. Egy-egy közösen használt pusztára a tőkebíró, a havasra (pl. Erdélyben) a havasbíró ügyelt fel. A csőszöket a csőszbíró ellenőrizte és sok helyen ugyanő gyakorolta velük kapcsolatban a munkáltatói jogokat is. (→ még: bíró) – Irod. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságban (Bp., 1959).
Pusztabíró a múlt század első felében (Rajz a 19. sz. végéről)
Tárkány Szücs Ernő
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.