rabmunka: börtönben készült aprólékos munka, többnyire →fafaragás. Régen, amikor a rabokat nem foglalkoztatták rendszeresen, a börtönökben a rabság rettentő unalmát sokan aprólékos pepecselő munkákkal kergették el, kenyérbélből parányi szobrokat, szilvamagba vésett domború arcképeket, egy darab fából faragott óraláncokat, →türelemüvegeket, lószőrfonatokat s egyéb kínos aprólékosságú rabmunkát készítettek. Erre utalva használatos a Tiszántúlon a rabmunka kifejezés a különlegesen finom, aprólékos munka megnevezésére, függetlenül attól, hogy készítője „időt tőtött” vagy nem. A börtönöknek szerepe lehetett a fafaragás egyes technikáinak és motívumainak elterjesztésében (pl. Ny-Dunántúlon a borotvatokokra, álló tükrökre karcolt „vadász temetése” ábrázolások), nem egy tárgyon felirat tanúsítja, hogy börtönben készült. A rabokhoz hasonlóan a hadifoglyok is készítettek sok türelmet igénylő munkát, fafaragást, részben hadifogoly idejük emlékéül. A hadifogolytáboroknak az I. világháború idején a börtönökhöz hasonlítható szerepe volt, a jobbára már polgárias díszítmények és fából faragott tárgyféleségek (képkeretek, szelencék, sétabotok, egy darab fából kifaragott láncok, sok darabból összerakott keresztek stb.) elterjesztésében. – Irod.Viski Károly: A magyarság néprajza (II., Bp., 1941–43).
Fűszertartó. Oldalán felirat: „Török János tsináto rabságábo’ 1840” (Újkér, Győr-Sopron m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Hofer Tamás
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.