Rákóczi-induló, Rákóczi-mars: a kuruc szabadságharc (1704–1711) vezérének, II. Rákóczi Ferencnek nevéhez fűződő 18–19. sz.-i közismert és közkedvelt nemzeti induló. Két fő típusa közül a korábbit →Rákóczi-nóta néven is emlegették. E népszerű Rákóczi-induló eredete nem teljesen tisztázott; annyi bizonyos, hogy korábbi változatának szerzője nem Ruzitska Ignác. 1809–20 között Bihari János már játszotta. Berlioz 1846-ban dolgozta fel. E feldolgozás szövegei viszont a múlt század végéről valók. Így a Rákóczi-induló egy évszázados költészeti-zenei hagyomány fejlődésének végső foglalata: megtalálhatók benne a kuruc tábori zene bizonyos motívumai, a verbunkos zene egyes fordulatai és a →kuruc énekek néhány helye is. A nép körében a korábbi és a Berlioz-féle változat egyaránt ismert volt. Az 1840-es években Szegeden, amikor ezt játszotta a cigány, a vendégek felálltak, hogy „mennek Bécs alá”; a gyors résznél a fiatalok némán koccintottak és kezet fogtak egymással. Itt később paraszt-zenekarok játszották a Berlioz-féle változatot, pl. amikor a násznép elindult a menyasszonyért. Többhelyt is a mulatságokat a Rákóczi-indulóval fejezték be. Az Arad megyei Magyarpécskán Rákóczi árjája (valószínűleg a Rákóczi-induló) hangjai mellett ülték meg a →halott lakodalmát: a temetés befejezése után először a temetőkapuban, majd a „lakodalmas” (halottas) háznál táncoltak rá. (→ még: Rákóczi kesergője) – Irod.Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok (Bp., 1952); Bálint Sándor: Régi szegedvidéki néphagyományok Rákóczi halhatatlanságáról és a Rákóczi-nótáról (Ethn., 1953); Magyar költészet Bocskaitól Rákócziig (sajtó alá rendezte: Esze Tamás–Kiss József–Klaniczay Tibor, Bp., 1953); Dávid Gyula–Tordai Zádor: A kuruckor költészete (I–II., Bukarest, 1957).
Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.