rekesz

Full text search

rekesz: földből, kőből, összeácsolt gerendázatból vagy vesszőfonadékból épített halmegállító akadály, amelyet azzal a céllal állítanak a hal útjába, hogy a) meghatározott irányba tereljék ( cége, gereggye) vagy b) egy zárt medencében visszatartsák. A cége típusú rekesztéket mindig forgókészülékkel látják el, a halakat zárt medencében visszatartó rekesznek viszont nem szükségszerű tartozéka a fogókészülék. A fogókészülék nélküli rekeszt a nagyobb folyókból kiszakadó fokokon (’ér, csatorna’) építették, hogy az áradással e vízfolyásokon az árterületre jutott halakat visszatartsák, s a következő áradásig halászhassák a tavakat, vízállásokat. A rekeszt tehát az áradástól vagy apadástól függően nyitották és zárták. Mivel a fokoknak a vízgazdálkodásban játszott ilyen szerepe az ármentesítés után megszűnt, a fogókészülék nélküli rekeszről viszonylag kevés néprajzi adattal rendelkezünk. A lecsapolások után az áradás-apadás árterületi vízmozgását kihasználó, részben vesszőfonatú, részben háló rekeszek (a Csallóközben, a Szigetközben, a Sárközben s a mo.-i Duna déli szakaszán) valamilyen fogókészülékbe ( vejsze, varsa) terelik a halakat; azokat, amelyek az árterület tavaiban visszamaradnak, egyszeri kerítőhálós halászattal fogják ki. A rekeszek ismeretében tudjuk értelmezni az Árpád-kor feltűnően nagyszámú (3000–4000-re becsült), halastóra (piscina) vonatkozó vízrajzi adatát. A piscina-adatok egy részét, ha -taua utótagú magyar földrajzi névvel együtt fordul elő, Herman Ottó – tévesen – tanara korrigálta, s halászó tanyának értelmezte. Pedig a többnyire folyók mellett fekvő halastavak ki- és bejárati ágairól, máskor rekeszeiről (clausura) is megemlékeznek az adománylevelek, a halászó szolgák kötelességévé tévén a rekesztést. A 16–17. sz.-i urbáriumokból és földesúri utasításokból, a 18–19. sz.-i peres iratokból és bérleti szerződésekből is egyértelműen következtethetünk az ilyen típusú halmegállító rekeszek kivételes jelentőségére. A magyar rekesz (csakúgy, mint a cége) alapelve az ugor korig visszavezethető lehet. Az obiugor népek a neolitikum óta használnak különböző rekeszt; a magyar fal ’Wand’ eredeti finnugor jelentése ’halmegállító rekeszték’. – Irod. Csalog József. A tolna-megyei Sárköz népi halászata (Népr. Ért., 1940); Belényesy Márta: A halászat a XIV. században (Ethn., 1953); Andrásfalvy Bertalan: Névtudományi előadások (Bp., 1970); Szilágyi Miklós: A rekesz – Az áradások jelentősége a tiszai halászatban (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1977).
Szilágyi Miklós

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi