rekesztőhalászat

Full text search

rekesztőhalászat: a halak rendszeres vonulását vagy esetleges mozgási irányát keresztező falazatra és az ezt kiegészítő (rendszerint csapda jellegű) fogókészülékre alapozott passzív halfogási mód. A földből, kőből, fagerendázatból, vesszőfonatból, nádból, hálóból épített falazat, kerítés megállítja a halat, és – mivel az folytatni igyekszik útját – meghatározott irányba terelve olyan fogókészülékbe vezeti, ahonnan nem találja meg a kiutat. A rekesztőhalászati szerszámok így „önműködően” fogják meg a halat; a halásznak időnként ki kell szednie a zsákmányt. A rekesztőhalászatnak három alapformája (ezen belül több szerszámtípusa) van a magyar halászatban: 1. folyókon, gyors folyású patakokon épített, a víz folyására merőlegesen vagy a sodrásvonalat figyelembe véve V alakban elhelyezett gát vagy szilárd falazat ( cége), amely varsaszerű fogókészülékbe tereli a halakat ( bocskorvarsa, szelep); – 2. tavakban, árterületen vagy lassú folyású folyókban a fenékre rögzített, állandó jellegű, függőleges állású vessző- vagy nádszálakból fonott falazat és fogókészülék ( vejsze); – 3. mind a folyó-, mind az állóvízi halászatra alkalmas, vesszőfonatú vagy hálóból kötött, nem helyhez rögzített kasféle, melybe – a terelőfal által vezetve – a fokozatosan szűkülő nyíláson át betéved a hal, de kifelé már nem találja meg az utat ( varsa). – A rekesztőhalászatnak olyan formái is vannak, amelyeknél a terelő fal és a fogókészülék egymást feltételező összetartozása nem szükségszerű. Rekesztő falazatot olyan céllal is állíthatnak, hogy a vizet más mederbe tereljék ( dugászás); a halat vonulásában megállítsák, egy zárt medencében visszatartsák ( rekesz); megakadályozzák a hal menekülését ( őrháló, előzőre halászat, tiszaverés); halászóhely felé tereljék ( gereggye, cége bizonyos formái). Ezek a rekesztőhalászati módok az aktív és passzív halfogás kombinációi. A „rekesztés” elvét speciális módon használja fel az állítóhalászat. A rekesztőhalászat alapformái a neolitikumban alakultak ki s az egész világon széles körben elterjedtek. A magyarság – nyelvi bizonyítékok szerint – a finnugor együttélés korában már ismerte a rekesztés elvét, talán alapformáit is. Az írásos forrásokból az Árpád-kortól adatolható a rekesztőhalászat, mely termelékenységben valószínűleg sokkal jelentősebb volt, mint egyéb halászati módok. – Irod. Jankó János: A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig, 1900); Sirelius, U. T.: Über die Sperrfischerei bei den finnisch-ugrischen Völkern (Helsingfors, 1906); Belényesy Márta: A halászat a XIV. században (Ethn., 1953); Vasziljev, V. I.: Szibirszkij Etnograficseszkij Szbornyik (1962).
Szilágyi Miklós

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi