sütőasszony: elsősorban az alföldi városokban (pl. Hódmezővásárhely, Szeged), de más nagyobb városokban is (pl. Kolozsvár) szegény, de tisztességes és tiszta asszonyok, özvegyasszonyok, vett vagy saját búzalisztjükből kenyeret sütöttek, amelyet a piacon árusítottak. Volt olyan kenyérsütő asszony, akinek biztos vevőköre volt, ez házhoz is szállította rendszeresen a kenyeret, melyet elsősorban a városi tisztviselők, úricsaládok asszonyai vettek, de beteges elfoglalt gazdaasszony is ha nem volt ideje kenyeret sütni. Az ügyes és kedvelt sütőasszony jól keresett, volt, aki segítséget is tudott fogadni: dagasztó, bevető asszonyokat. A sütőasszonyok közül volt, aki csak zsemlét, kiflit, kalácsot vagy perecet sütött eladásra. Zsemlét, kalácsot inkább csak idősebb asszonyok sütöttek és árultak, mert ezek készítéséhez, piacra szállításához kevesebb erő kellett. – Irod.Kiss Lajos: A szegény asszony élete (Bp., 1941).
Morvay Judit
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.