számadó: 1. a pusztai pásztorszervezetben a legelőre hajtott állatokért a legeltetési időszakban anyagilag is felelős személy. A számadót a község, legtöbb esetben az állattartó gazdaság évről évre felfogadta, újévkor vagy szilveszterkor. Saját magának is volt megfelelő számú állata, hogy a kárért felelni tudjon, ezért a készpénzben vagy gabonában megállapított →pásztorbér mellett meghatározott számú ingyen legelőt is kapott. A bojtárokat az állatlétszámhoz képest a számadó fogadta fel. – Irod.Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Balogh István: Formen der exstensiven Viehaltung auf den Pusten von Debrecen (Viechzucht und Hirtelenben in Ostmitteleuropa, Bp., 1961). – 2. A D-dunántúli aratóbanda bér-szétosztója. Az esetek többségében a különféle munkáscsoportok →bandagazdái egyszemélyes vezetést gyakoroltak, nagyobb létszám vagy bonyolultabb ügymenet esetén a feladatokat megosztották. Így az ún. kepésaratóknál a szerződő és rendes kepésgazda mellett volt külön számadó, aki a részt felvette és szétosztotta. A bandák felduzzasztott létszáma indokolta e munkaköri felosztást. – Irod.Takács Lajos: Munkábanevelés, tapasztalatátadás a várongi kepésaratóknál (Ethn., 1951).
Balogh István–Katona Imre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.