szénadézsmálás
szénadézsmálás: a részes munkában lekaszált és boglyába gyűjtött széna megosztásának módja a 18. sz.-ban az alföldi városokban. A kaszáló tulajdonosa végezte a szénadézsmálást az 1/3-, 1/2- szénarészért vállalkozó részeskaszásokkal. A szénadézsmálás, ill. az ország más tájain részelés, általában nyílhúzással (→ nyilazás) történt, s a tulajdonosnak jutó boglyákat leveles gallyal megjelölték. Az elosztásnak ez a módja a részes munkásokat egyenlő nagyságú boglyák kialakítására késztette. A szénaadás, mint adónem szerepelt a 17. sz.-ban a Rákócziak egyes erdélyi birtokain. Némely vidéken a ref. lelkész járandóságai közé tartozott. – Irod. Márkus István: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században (Kecskemét, 1943); I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648) (Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Makkai László, Bp., 1954); Szabó Mátyás: A Körös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása (Népr. Közl., 1957).
Paládi-Kovács Attila
