táj

Full text search

táj: földrajza, növényzete, története stb. alapján egységes vagy összefüggő terület. A táji keretek és adottságok erős integráló hatással lehetnek az ott élő népesség kultúrájára ( táji csoport). – A magyar népi tájszemlélettől idegen a földrajztudományra jellemző mesterkélt, geográfiai-geológiai látásmód. Nagytáji viszonylatban igen korán – legkésőbb a 14. sz.-ban – kialakult a központi tájszemlélet, amely a feudalizmus kori igazgatási centrumoktól (Székesfehérvár, Esztergom. Buda) tájékozódott a déli országrész, az Alföld, az északi Felföld, valamint az erdőntúli Erdély irányába. Két-háromszáz év múlva a képzeletbeli tájékozódási pont Pest mellé tevődött át, így alakult ki a Dunántúl és a Tiszántúl fogalma. A központi szemlélet a nagytájakon belül már ritkán érvényesült. A viszonyítás közeli folyókhoz, hegyekhez, városokhoz, történeti, közigazgatási egységekhez igazodott. Az eltérő területű kistájak még – ha esetenként részben fedik is egymást – egyenértékűek. A gyakori -hát, -köz, -mente, -völgye, -melléke, -alja, -környék, a ritkább -táj, -föld, -vidék tájnévképző köznevek egymáshoz viszonyítva mellérendeltek, egyaránt „vidék” jelentésűek. Ugyanilyen értékűek a képző nélküli tájnevek is. A tájak határa igen sokszor elmosódó. – A népi tájszemlélet – a földrajztudománnyal ellentétben – nem törekszik minden kis darab földnek nevet adni, sőt gyakran nagyobb területeket sem nevez meg. – 1. Földrajzi tulajdonságra utaló tájnevek, amelyekben kifejeződik a) a domborzat: Göcsej, Hegyhát; b) a vízrajz: Nyírség, Hanság; c) a növénytakaró: Mezőföld, Bükkalja, Erdővidék; d) a talajfajta vagy ásványi kincs: Homokság, Sóvidék. – 2. Földrajzi viszonylatra utaló tájnevek, amelyekben kifejeződik a) a magasság vagy mélység: Kemeneshát, Mátraalja; b) térbeli viszony: Hegyentúl, Erdély; c) folyómenti vagy -közi fekvés: Taktaköz, Nyárád mente, Érmellék. – 3. Népekre etnikai-néprajzi csoportokra utaló tájnevek: Székelyföld, Vendvidék, Nagykunság. – 4. Vallásra utaló tájnév: Szentföld. – 5. Közigazgatási egységekből alakult tájnevek: a) megyenévből: Szabolcs, Bihar; b) széknévből: Háromszék, Aranyosszék; c) egyéb egykori jogi különállásra utaló nevek: Őrség, Királyföld Báródság, Hetés. – 6. Ismeretlen eredetű tájnevek: Barcaság, Harangod. – Igen gazdag és differenciált a dűlőnevekben jelentkező részletes térszínforma elnevezés is. – Irod. Viski Károly: Etnikai csoportok, vidékek (Bp., 1938); Kádár László: A magyar nép tájszemlélete és Magyarország tájnevei (Bp., 1941); Árvay József: A térszíni formák nevei Kalotaszegen (Kolozsvár, 1943).
Kósa László

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi