Táj- és Népkutató Központ: komplex kutatási céllal alakított tudományos intézet. A bp.-i egy.-en Teleki Pál gazdaságföldrajzi, Györffy István néprajzi és Magyary Zoltán közigazgatástudományi tanszékeinek közreműködésével 1938 okt.-ében Teleki Pál akkori vallás- és közoktatásügyi min. rendeletére létesült. A Táj- és Népkutató Központ előzményét a gazdaságföldrajzi és a néprajzi tanszéknek a kialakítandó tiszafüredi öntözőfürt területén, a közigazgatástudományi tanszéknek a tatai járásban végzett gazdaságföldrajzi, néprajzi és szociográfiai felmérése jelentette (1936–1938). A kutatómunka eredményét 1938 nov.-ében a Károlyi-palotában rendezett kiállításon mutatták be, amely felhívta a figyelmet a magyar vidék szociális problémáira, a súlyosbodó földkérdésre és a közigazgatás reformjának szükségességére. A kiállításnak nagy közönségsikere és sajtóvisszhangja volt. A jobboldali sajtótámadás és a parlamenti interpelláció miatt 1938 végén Teleki Pál a Táj és Népkutató Központot feloszlatta. Újjáalakulására Országos Táj- és Népkutató Intézet néven Györffy István néprajzi tanszékéhez kapcsolódóan 1939 jan.-jában került sor. 1939 őszétől, Györffy István halálától Kádár László igazgatása alatt a műegy.-i gazdaságföldrajzi tanszékhez tartozott. Majd 1941 őszén a frissen életre hívott Teleki Pál Tudományos Intézet Államtudományi Intézetének Táj- és Népkutató Osztálya lett. A Táj- és Népkutató Intézet, ill. Osztály sorozatos kiszállásokat és kutatótáborokat szervezett fiatal szakemberek és egy.-i hallgatók részvételével. Programjukban az általános szociográfiai érdeklődés mellett a legjelentősebb szerepet a néprajzi gyűjtés kapta, így: Kiskunhalas és környéke, Nagykunság, Garam mente (Újbars), Rábaköz (Rábcakapi), Őrség, Sárköz, Csermosnya-völgy (Gömör m.), szatmári Bükkalja, Szilágyság (Bogdánd és környéke), Máramaros (Visk), Drávaszög, Beszterce-Naszód megye (Magyarnemegye), Bereg megye (Szernye-mocsár és környéke), Ugocsa megye. A kutatások eredményeiről részben beszámoltak az intézet kiadásában megjelent „A Magyar Táj- és Népkutatás Könyvtára” kötetei. 1945-ben a Táj- és Népkutató Osztály Néptudományi Intézet néven önállósult és a Teleki Intézet utódja, a Kelet-európai Tudományos Intézet tagintézete lett. Az 1949 nov.-ében bekövetkezett feloszlatásáig a háború utáni nehézségekkel küszködve folytatta tudományos kutatásait. Néprajzi gyűjtéseket kezdeményezett többek között a bukovinai-tolnai székelyek közt és a Börzsöny-hegység falvaiban. Kiadta a MagyarNépkutatás Kézikönyve füzeteit, melyek alapvető bibliográfiai tájékozódást nyújtanak a néprajztudományban. Megjelentette korábbi sorozatának újabb köteteit és a →Néprajzi Tanulmányok c. sorozatot.
Kósa László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.