tánctilalmak
tánctilalmak: Vallási és rendfenntartási indokokkal a középkortól századunkig ismétlődnek a különböző rangú – országos, regionális vagy helyi – tilalmak és rendszabályok. Ezek egyes táncokat, táncalkalmakat általában tilalmaznak, másokat az adott kor hivatalos erkölcsi normáinak megfelelően szabályoznak. Tánctörténeti forrásértékük igen jelentős. Az Árpád-kori tánctilalmak tudósítanak pl. a templomkertben, temetőkertben való táncolásokról; a 16–17. sz.-i törvényhatósági statútumok a fejlődő városok táncéletébe adnak bepillantást; ugyanezen korszak elítélő prédikátori irodalmában az első jelentős párostánc-leírásokat olvashatjuk; a 17–18. sz.-i ipari céhszabályzatok articulusai pedáns körültekintéssel szabályozzák az illő táncbéli magatartást és a táncrendezési lehetőségeket; a 19. sz.-i helyhatósági rendelkezések, s a hozzájuk kapcsolódó peres iratok a verbuválás helyi eseteiről, a paraszti táncélet különböző mozzanatairól tájékoztatnak. (→ még: tabumonda, → ünneprontók) – Irod. Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958); Kaposi Edit–Pethes Iván: Magyar tánctörténeti áttekintés 1. A honfoglalástól a felvilágosodásig. Függelék: Szöveggyűjtemény a magyar tánctörténeti irodalomból (Bp., 1959).
Maácz László
