vesszőzés: 1.katartikus vagy termékenységvarázsló jellegű →rítus (→katartikus rítusok, →termékenységvarázslás). Általában →ünnepi szokások részeként gyakorolják. A tavaszi népszokásokban a megújuló természet jelképeként szerepel, mint →zöld ág. Télen, mint középkori egyházi szimbólum és liturgia, az aprószentek napi vesszőmegáldás emlékét őrzi. A tavaszi népszokásokban elsősorban az emberek, a téliekben emellett az állatok egészség- és termékenységvarázslására irányul. A vessző formáját tekintve lehet egyszerű rügyeság, többnyire fűzfavessző vagy több vesszőből képzett nyaláb vagy korbáccsá fonják össze. A tavaszi népszokásokban farsang végén pl. tuskóhúzásnál (→vénlánycsúfolás) virágzó életvesszővel veregetik meg a lányokat; Szigetközben, de főleg a németajkú nemzetiségeknél a legényavatási szokás mozzanataként szerepel a vesszőzés; →villőzésnél a lányok színes pántlikával feldíszített fűzfaágaiból kihúzott vesszővel a gazdasszony veregeti meg a lányokat, hogy férjhez menjenek. →Pünkösdkor is szokásos volt egyes helyeken az állatok vesszőzése életvesszővel. A pásztorok téli vesszőhordásának első alkalma, mondóka kíséretében a téli évnegyed kezdőnapja, a legeltetés határnapja →Márton napja volt. Pl. a Vas megyei kanászok termékenységkívánó mondóka kíséretében jártak házról házra, vesszőnyalábokkal, melyekből a gazdasszony kötényével, semmiképpen nem puszta kézzel, húzott egyet. Tavasszal ezzel a vesszővel hajtották először legelőre az állatokat. A Dunántúlon néhol a kotyolással (→Luca napja) kapcsolódott össze a vesszőzés. A pásztorok vesszőhordásának egyik legfőbb napja →karácsony szombatja. Az aprószentek napi vesszőzésnek különböző változatai ismeretesek; átküldik a gyermekeket a szomszédba mustármagért, s ott vesszővel megveregetik őket; legények korbácsolnak lányokat, menyecskéket, gyermekeket; gyerekek mondóka kíséretében vesszőzik a háziakat; pásztorok vesszőt hordoznak, mellyel a háziasszony megcsapkodja őket. A vesszőhordozókat vagy vesszőzőket étellel-itallal, pénzzel jutalmazzák. (→ még: aprószentek napja→korbácsolás) A néphitben, mint a megrontott tejét visszaszerző, valamint a rontó előidézésére szolgáló varázscselekmény ismert (→tej). – Irod.Szendrey Zsigmond: A magyar népszokások ősi elemei (Ethn., 1940). – 2. Leginkább nőknél alkalmazott régi büntetési fajta volt. Mértéke 12–24 csapás között váltakozott. Rendszerint más büntetéssel együtt (pl. →pellengér mellé állítás) szabták ki. Emléke a népnyelvben, népi leírásokban és népmesékben ma is él.
Tátrai Zsuzsanna–Tárkány Szücs Ernő
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.