Magyarország határai
Magyarország határai (1920-1938): a m. állam területének a trianoni békével meghatározott elválasztása a szomszédos államok területétől. ~-t mindenütt a m. nyelvhatáron belül vonták meg, így a magyarság több mint egyharmadát csatolták el. – A határvonal 220 község területét (50 a ro., 22 az osztrák, 76 a csszl. és 70 a ju. határon) kettészelte. 1011 birtokosnak (ebből 597 a ro., 24 az osztrák, 290 a csszl. és 100 a ju. határon) szétvágták a birtokát. A határt 46 vasút és 107 országút keresztezte. A határvonal részletes megjelölését, kitűzését, térképezését, vmint a határokmányok elkészítését nk. határmegállapító bizottságok végezték 1921-1925 között. Gyakorlati tev-ük eredménye 80717 katasztrális hold (10014 kh. a m-csszl., 16947 kh. a m-ro., 34000 kh. a m-ju., 19756 kh. a m-osztrák határszakaszon) terület visszanyerése volt Mo. javára. Ezen felül a m-osztrák határon az 1921.dec.14-16-i soproni népszavazással, a velencei egyezmény értelmében, 446280 kh. került vissza. A határkijelölő bizottságok kijelölték a 828 km-es csszl., a 431 km-es ro., a 630 km-es ju. és a 375 km-es osztrák határszakaszt. Így alakult ki Mo. 2266 km-es határvonala, amely a →visszacsatolásokig volt érvényben. – Mo. az 1918.nov.13-i belgrádi konvenció értelmében leszerelte hds-ét. Az utódállamok a békeszerződés aláírásáig megszállták a kívánt területeket, kialakították az elképzelt határokat, amelyeket kisebb módosításokkal Párizsban jóváhagytak. Az Osztrák-Magyar Monarchia nk. funkciója az volt, hogy ellensúlyozza No-ot és elszigetelje Oroszországot. Ennek megvalósítását az Antant 1919-től az önálló kisállamokra bízta, aminek feltétele a történeti Mo. széttörése lett. A fr. diplomácia fontos feladatává vált a kisállamok megerősítése, hogy fenti feladatukat be tudják tölteni. Ezért etnikai és történelmi érvek mellett támogatták a gazd., stratégiai és közlekedési szempontokon alapuló határokat. Cs., Ro. és Ju. megakadályozta, hogy Mo-gal szembeni határaikat az etnikai szempontok figyelembevételével húzzák meg. ⬩ SJ, 767.
