Magyarország határai
Magyarország határai (1938-1944): a →visszacsatolások során megnőtt m. államterület elválasztása a szomszédos államok területétől. ~ négy lépésben 1225 km-rel, 54%-kal növekedtek. Az új m-szl. határ a nemzetiségi elv alapján történő határkiigazítással alakult ki, kivéve →Kárpátalját, ahol a →szlovák-magyar összecsapások során kialakult demarkációs vonal vált az 1939.márc.30-i m-szl. határegyezményben lefektetett határvonallá. Az ÉK-Kárpátokban helyreállt a történelmi m-lengyel határ. (1939.okt-től m-sz. határ) Az új ro. határ a Kárpátokban a történelmi m-ro. határ lett. →Erdélyt a →döntőbíróság egy, történelmi előzmények nélküli határvonallal kettéosztotta, ez a demarkációs vonal Kötegyán községnél (Bihar vm.) csatlakozott a trianoni (egyben a jelenlegi) határvonalhoz. A Temesközben (Bánát), amelyre 1941 tavaszától Mo. és Ro. egyaránt igényt formált, de éppen ezért n. kat. megszállás alatt maradt a II.vh. végéig, tényleges határként a Tisza funkcionált. A szerb, majd a horvát határ a Duna-Dráva vonalán részben a trianoni határ, részben a demarkációs vonalak mentén húzódott. A Muraközben és a Muravidéken (Vendvidék) helyreállított történelmi m-horvát határt →Horvátország vitatta. Az osztrák, majd a n. bir. határ a trianoni határ maradt. ⬩ SJ, 768.
