Cephallenia

Full text search

Cephallenia, Κεϕαλληνια, Homerusnál keleti nevén Σαμη vagy Σαμος, m. Kefalónia, az ióniai tengerben legnagyobb (815 km2) sziget, tele magas hegyekkel (Hom. Od. 4, 671; παιπαλοεσση); legmagasabb az Aenus (Αινος, m. Monte Nero vagy Elatovuno) 1620 m., tetején egy Jupitertemplom állott. Ithacát csak egy tengerszoros választja el C.-tól, ezért lakói is, a cephallenek (ξενος κεϕαλλην Soph. Phil. 791) Ulixesnek, Ithaca urának engedelmeskednek. Hom. Il. 2, 631–2. A sziget bor- és gabonatermő területe aránylag kicsiny, azért Livius lakóit inops populusnak nevezi (38, 18). A sziget négy városa külön-külön önálló volt a történelmi korban, ezért politikai jelentőségük alig volt. Városai: Same vagy Samus (m. Sto Gialo) a keleti parton kettős acropolisszal; Pale (Παλη, Παλεις, romjai Likszúri mellett) a nyugati parton, a mai argosztólii öbölben, valószínűleg corinthusi gyarmat; Cranii (Κρανειοι, romjai Argosztóli mellett) az öböl keleti partján; Pronni vagy Pronesus (Πρωννοι, Πρωνησος) a keleti parton. Ithacával szemben volt Panormus (Πανομος) kikötő, a mely valószínűleg Saméhoz tartozott.C. Antonius, Cicero consultársa, a mikor 59–55. Kr. e. száműzve itt élt. Cephalenia néven új várost alapított a szigeten, de az építés félben maradt. Strabo 10, 451 skk. F. G.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi