Gallia,

Full text search

Gallia, G. Transalpina vagy ulterior néven is nevezve, az Alpeseken túli Gallia, η υπεραλπειος Κελτιχη; ellentéte volt az Alpeseken inneni Gallia, G. Cisalpina vagy citerior, a mai Felső Italia. Az Alpeseken túli vagy tulajdonképeni G. a mai Francziaország, Belgium és a Svájcz nagyobb része. G. határai Augustus korában Délen a Közép-tenger és a Pyrenaeus hegyek, Nyugaton az Atlanti tenger, Északnyugaton a Gallus tengerszoros és a Germaniai tenger, Keleten a Rhenus és az Alpesek. Az ország belsejében csekély magasságú hegyek vannak. Lgejelentékenyebb a Pyranaeusokból Északra kiágazó Mons Cebenna, mely G. déli részét a Rhodanustól Nyugatra 250 római mértföldnyi hosszúságban lepi el és határvonalát képezi Aquitaniának s az ettől Északra fekvő többi Galliának (G. Narbonensis). A Rhodanustól Északra nyúlik, a Jura hegység, melyhez tovább Északra a Vosegus hegység csatlakozik a Rhenus mentén. A Rhenustól Nyugatra volt az Arduenna erdősége s terjedt a Scaldisig. G. legnagyobb vize a Rhenus (Rajna), melyet a rómaiak közt Caesar lépett át legelőször (b. g. 4, 16. 6, 9). Ebbe ömlik a Mosa és Mosella. Utána a legjelentékenyebb a Rhodanus (Rhone), melynek mellékfolyói jobbról az Arar (később Sauconna, ma Saone) meg a Dubis (Doubs), balról az Isara (ma Isère) és a Druentia (ma Durance). Nevezetes még a Sequana (ma Seine), a belgák határa, melybe a Matrona (ma Marne) és Axona (ma Aisne) folynak. A Cebenna hegységből ered a Liger (ma Loire) s az Elaver (Allier), a Pyrenaeusokból a Garumna (Garonne)s ennek mellékvize a Duranius (Dordogne). A Genfi tó (Lacus Lemanus), melyen át a Rhodanus foly, képezi a határt a Provincia Romana (ma Provence) és a helvetiusok országa közt. Földjének gabonában és gyümölcsben való termékenységét dicsérik, valamint marhatenyésztését és bányászatát is. Éghajlata hegyes tájain zord, közepén szeles. – G. legrégibb lakói, mint általában nyugati Europáé, a celták (Celtae). E néven ismerte meg őket Caesar is (b. g. 1, 1). Közelebbi érintkezés folytán a rómaiak megismerkedtek Gallia különböző nevű népeivel is. Ilyenek, hogy csak a főbbeket emíltsük: az Aremorici a Sequana és Liger torkolata közt (Caes. b. g. 2, 34. 7, 75), ezektől Északra az Aulerci, Keletre a Carnutes, a Sequana tájain a Senones, a Matrona táján a Meldi. A Liger és Garumna táján laktak a Pictones és Santones, a Bituriges, Cadurci és Nitiobriges; a Cebenna hegyei közt az Averni, Gabali és Velauni. A Rhodanus mellékén és tájain nevezetesek a Tectosages, Salluvii, Caturiges, Segusiavi, Helvii; az Isara, Rhodanus és Alpesek közt az Allobroges, az Arar és Jura közt a Sequani; ez utóbbiak urai voltak az Aedui, közelökben voltak az Aulerci, Boji, Ambarri, Lingones és Manduhii. – A rómaiak a gallusokkal legelőször 391-ben ismerkedtek meg. Később (128-ban Kr. e.) a rómaiak a massiliaiaktól segítségül hívta a gallusok ellen mentek az Alpeseken át és ekkor tették déli részét római tartománynyá (Prov. Nabonensis). Galliának nagyobb részét Julius Caesar hódította meg Kr. e. 58 óta. Caesar szerint Gallia a következő három részre oszlott: 1) Aquitania a Garumnáig, 2) Celtica a Sequanáig és Matronáig, 3) Belgica a Rhenusig. Augustus idejében Galliát a következő négy részre osztották: 1) Provincia Romana v. Gallia Narbonensis, 2) Aquitania, 3) Belgica és 4) G. Lugdunensis a Liger, Sequana és Arar közt. Később Nagy Cosntantinus alatt G. 14. és még később 17 tartományra oszlott, melyeknek alapját azonban a fentebbi felosztás képezte. – Gallia cisalpina v. citerior Italiának gallusok lakta északi része (Felső Italia), melyet a Padus folyó G. Cispadanára és Transpadanára osztott. V. I.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi