E kor drámai irodalmának áttekintése

Full text search

E kor drámai irodalmának áttekintése
Már a forradalom előtt Szigligeti uralkodott a nemzeti színház műsorán; minden évben nehány új darabját adták elő; a forradalom után is ő a műsor legbiztosabb támasza. Mennyiség tekintetében a drámai produkció a forradalomtól a kiegyezésig egyáltalán nem meddő. 1850-től 1867-ig nem kevesebb mint kétszáz új darabot adnak elő a nemzeti színházban, átlag 11 darabot minden esztendőben. Bayer összeállítása szerint 55 tragédiát, a többi vígjáték, népszínmű, társadalmi dráma. Új nevekben sincs hiány. 1850-ben tünik föl Dobsa Lajos 3 darabbal; (de már 1848-ból is van egy vígjátéka: Március 15., mely azonban csak egy előadást ér. Bayer.) Vahot Imre, Szigeti József, Obernyik folytatják drámairói munkásságukat; Szilágyi Sándor, Komlósi, Csalóközi gyorsan eltünő kisérleteket tesznek a színpadon; Hegedűs Lajos 1851-ben lép föl két drámájával; 1852-ben találkozunk először Kövér Lajos nevével; ekkor aratott nagy sikert Jókai Mór Dalmájával; 1854-ben Éjszaki Károly lép föl először; 1851-ben Jókai Könyves Kálmánjával és Hegedűs Lajos Bíbor és gyászával (első előadása 1856.) nyerik meg Tomori Anasztáz száz aranyát, mely történeti műre volt kitűzve; ugyanezt a két tárgyat dolgozta föl ugyanakkor Berényi Antal, ki fiatalon halt meg, Szigeti Vén bakancsosa is ez év terméke. 1856-ban 29 új darab kerűl előadásra; egy kétfelvonásos vígjátékra hirdetett pályázatot a nemzeti színház igazgatósága, a beérkezett művek közül kiválasztotta a jobbakat, előadatta s előadás után állapította meg, melyik érdemli meg a jutalmat. Ezt Szigeti József Becsületszó című egyfelvonásos vígjátéka nyerte. E pályázat eredménye volt a többi közt Dobsa kedves aprósága: Egy nő, kinek elvei vannak. Szigeti József Becsületszója. – Szigligeti Világ Ura, Dobsa IV. Lászlója, Obernyik Brankovicsa is ez év termékei; új nevek Gajzágó Salamon, Beöthy László, később Vajda János (Ildiko), Tóth Kálmán, Greguss Ágost; 1862-ben Berczik Árpád és Balázs Sándor; 1864-ben még Szarvas Gábor is megjelenik a küzdő téren, a honnét csakhamar visszavonúl; a régibb írók közül a 60-as évek elején Fáy András szólal meg, 1866-ban, az új idők küszöbén, megjelenik Szász Károly két darabbal, Jámbor Pál, Kvassay Ede, Rákosi Jenő Aesopusával, Zichy Antal s mások.* Nemsokára föl fognak tűnni Toldy István, Dóczi Lajos, Tóth Ede, Csiky Gergely, Váradi Antal, Bartók Lajos, Bercsényi stb.; tehetségük javával fogják gazdagítani színpadunkat Rákosi Jenő, Berczik Árpád, a legújabb időket új embereikkel nem számítva. De mi csak 1867-ig kisérjük a fejlődést. 1867 némileg fordulópont. Új tehetségek, új irányok keletkezése új időben új fejlődést indít.
L. Paulay Ede: Drámairodalmunk a nemzeti színház megnyitása óta és Bayer József gondos összeállításait a magyar drámairodalom történetében. II.

Szigeti József. (1855.)
Ennek az eléggé bő produkciónak a forradalomtól a kiegyezésig igen egyenetlen a belső értéke. Nem oly értéktelen, mint rendesen feltűntetik. Az írók közt vannak izmosabb tehetségek, kik szerencsésebb viszonyok közt talán magasabbra lendűlnek, de minden bizonynyal nagy technikai készséget érnek el; a korszak végén megjelenőkről nem szólva, és Szigligetit nem is számítva, Dobsa Lajos, Kövér Lajos, Szigeti József, számottevő tehetségek, kiknek ereje nyomot hagyott a magyar színpadon. Mily nehézségekkel kellett küzdeniök abban a szomorú időszakban, melyben az emberek csüggedten, fáradtan, sok keserűséggel és kevés reménynyel a szívükben élték napjaikat! Kevés ember keresett műélvezetet a színházban; a régi dicsőség említése a kételkedés kínját ébresztette a szívekben. A tradiciók megszakadtak, a képzelet alaktalan játéka vagy a mindennapi élet jelentéktelen mozzanatainak rajza lépett az energikus nemzeti föllendülés tartalmasabb képeinek helyébe. Annyira nem satnyúlt el a magyar élet, hogy a színház mulatsága kárpótolta volna az elvesztett szabadságért. A hazafias érzés utat-módot talált a színpadon is megnyilatkozni, de gazdagabb drámai élet még sem fejlődhetett. Még a népszinmű mutatja a legszerencsésebb fejlődést. A nép életét kevésbbé érintette a forradalom katasztrófája; a nép romlatlan erejének rajza kedves képül szolgált a csüggedt elméknek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi