Eredetek kutatása

Full text search

Eredetek kutatása
Szerencsés viszonyok közt történetökben gyönyörűséget, a jelen törekvéseinek buzdítását és erősítését keresik a nemzetek. Oly viszonyok közt, minőben a magyar volt a század elején, midőn aléltságában még léte is meg volt támadva, messze, nagyon messze kellett visszamennie, hogy igazán érezze és élvezze szabadságát, uralmát. Nagy Lajos, Mátyás kora egy-egy fényes, de rövid pillanat, mely csak annál sötétebbé teszi a meghasonlásnak és elnyomatásnak reája következő századait. Igazi világbirodalom Árpád és Szent István Magyarországa alig volt valaha, de igenis volt Attila hún birodalma, az, melynek a magyar, százados hagyomány és tanítás alapján, egyenes örököséül képzelte magát. Mi volt akkor a német a hún-magyarhoz képest?! Midőn II. József rendeleteinek visszavonása után egy pillanatig feltűnhetett az ábránd, mintha a magyar nemzet függetlenül, saját belső ösztön szerint rendezhetné jövőjét, egy ünnepi mottó Nagy-Váradon azt tűzte ki jelszó gyanánt: Nagy, hatalmas Attila kell nekünk! Ez a mozgalom nem volt, nem lehetett tartós: nem lehetett eltörűlni a kulturának e földön folyó sok százados munkáját, de azért az akkori viszonyok közt nemcsak igazolt, hanem némileg hasznos is. Megfelel egészen a század elején Németországban uralkodó teutomániának; melyet szintén a nemzeti lealázás, a napoleoni uralom idézett elő és növelt nagyra.
De az eredetek kutatását nemcsak a politikai helyzet szüksége mozdította elő, hanem nagy része volt abban a származására büszke nemesi nemzet hiuságának is. A hún-avar eredetet mint valami adottat, bizonyosat fogadták el, s Béla király névtelen jegyzőjének műve, mely csak 1790 körül lép be a köztudatba, még jelentékenyen megerősítette ezt a hitet. Az idegen nyelvek tanulása új eszközt nyújtott az összehasonlításra, rokonság-keresésre. Érthetőnek fogjuk találni a XVII. század jámbor papjainak igyekezett, minden áron bebizonyítani a magyar nyelv rokonságát a zsidóval. Ezt követi Sajnovicsnak finn-lapp összehasonlítása, mely eleinte szintén nem lehetett népszerűtlen, különben Dugonics nem helyezhette volna hősnőjét, Etelkát, Karjelbe, Karjalába. Gyarmathinak, Beregszászinak művei egyre új és becses anyagot szolgáltattak az iránynak. Hiába, a nemzet napról napra jobban érezte testvértelen, elszigetelt voltát. Mennyire hatott a tudós vágyának és a nemzeti érzésnek ezt az összeforrása az ifjú képzeletre, bizonyítja Kőrösi Csoma Sándor, ki roppant előző tanúlmánynyal, de úgy szólva minden segédeszköz nélkül egymaga indúl útnak az ázsiai testvérek megkeresésére. Abban a korban, midőn a többi európai nemzet új világot szerez magának iparban, forgalomban, midőn kitárja magának Ázsia, Afrika, Amerika kincseit, a magyar megelégszik azzal, hogy őseit fedezze föl.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi