A centralisták
A centralisták
Azonban a régi vármegyei rendszer megtámadása nagy visszatetszést támasztott a szabadelvű ellenzék soraiban is. Abban növekedve föl, megszokták a vármegyét úgy tekinteni, mint a szabadság egyetlen és legfőbb biztosítékát; s évszázados régi előítéletektől és tradicióktól egyszerre megszabadúlni nem igen képesek még a legvilágosabb fők sem. Nemcsak Kossuth, de az ellenzék legnagyobb része, a vármegyerendszer mellett foglalt állást, s Eötvösnek rossz néven vették támadását, sőt azzal is gyanúsították, hogy titkon a kormány kezére dolgozik. Maga Batthyány Lajos kérte, hogy hagyjon fel cikkeinek folytatásával; s miután Eötvös látta, hogy azzal könnyen az ellenzék kettészakadását idézheti elő, egyelőre hallgatott a kérésre, s Csengery, a szerkesztő, 1846 elején kijelenté a lapban, hogy a központosítás elméleti tárgyalását egy időre mellőzni fogják, miután látják, hogy az gyanúsításra ad alkalmat; s még inkább, mert az ellenzék másik részének ez idő szerint nincs hírlapja s kivánatos, hogy a kormány ellen az egész ellenzék egy lap körűl csoportosúljon. Íme az átalakúlás módja, először formulázva határozottan és nyiltan hirdetve Eötvös által, mint egy parányi kisebbség programmja, a mely hogy oly rövid idő alatt meg fog valósúlni, s éppen a vármegyei párt legkiválóbb szónokának vezérlete alatt, még ők maguk sem merték reményleni.
