Eötvös mint publicista

Full text search

Eötvös mint publicista
Midőn Széchenyi Kossuth taktikáját és modorát a Kelet népében megtámadta (1841), az e kérdés körül kifejlett harcban ott látjuk Eötvöst is, Kelet népe és a Pesti Hirlap című röpriatával. E röpiratban ügyes dialektikával boncolja Széchenyi vádjait s végeredményileg ő sem tartja bebizonyítottaknak Széchenyi aggodalmait Kossuth lapjával szemben, mint nem tartották a többi hozzászólók sem, az egy Dessewffy Aurél kivételével.

Eötvös József svábhegyi nyaralója.
(Rosthy Pál egykorú rajza Vécsey Tamás birtokában.)
1842 őszén Eötvös megházasodott, s a házasélet boldogságának élvezésében egy időre teljesen visszavonúlt a közélettől. De már az 1843–44-iki országgyűlésen ott találjuk mint a főrendi ellenzéknek, Batthyány Lajos gróf mellett, egyik vezérét, küzdve a szabadelvű javaslatok mellett, bár mindig föntartva saját egyéni meggyőződését, a mely több kérdésben eltért az alsóház ellenzékének fölfogásától. Különösen a városok képviseltetése körüli vitában fejtett ki nagy tevékenységet, úgy tekintvén azokat, mint a melyek neki, jövendőben, nagy reform-tervei keresztülvitelében biztos támaszai lesznek. Mert már ekkor Eötvös lelkében mind tisztább és határozottabb alakot nyer Magyarország újjászervezésének eszméje a központi felelős kormány által, a mint az az ezen országgyűlésen tartott beszédein már világosan meglátszik. Ismeretesek az ezen országgyűléshez fűzött nagy várakozások s az ezeknek meghiúsulta folytán bekövetkezett nagy csalódások. Azonban Eötvösnek, a véletlen éppen ekkor ád kezébe egy hatalmas eszközt eszméi terjesztésére. 1844-ben Kossuth, kiadójának ravaszsága folytán, megválik a Pesti Hirlap szerkesztésétől, s a lapot, 1844 derekán, Eötvösék veszik át. E kis csoport, a kiket centralistáknak neveznek el, az ország legjobb, legtanúltabb főiből állott. Heten voltak: Szalay László, Lukács Móric, Trefort Ágoston, Csengery Antal, Madách Imre, Szontágh Pál és Eötvös József, s tréfásan Magyarország hét bölcsének nevezték őket. Tehetségre nézve kétségkívül Eötvös állt közöttük legelöl s komoly tanúlmány dolgában méltó társa volt neki Szalay László. Őket a nyugoti alkotmányok tanúlmányozása vitte arra a meggyőződésre, hogy Magyarország baján, gyökeresen, csak a központi felelős kormány által lehet segíteni. S Eötvös azonnal meg is indít egy hatalmas cikksorozatot a reform érdekében; kimutatja, hogy a régi vármegyei rendszer mellett haladás nem lehető; hogy az, bár védője volt az alkotmánynak, de meglehetős gyarló védője, fejlődésünknek pedig végzetes akadálya. Hogy a közigazgatás központosítása s az azzal együtt járó kormányi felelősség sem a szabadságot nem veszélyezteti, sem viszonyunkat a monarchiával. Az alkotmány e megváltoztatását csak a törvényhozás eszközölheti, mely a képviselet kiterjesztésével folyvást erősbűl, az utasításokat elveti, s lesz lassankint az egész nemzet akaratának kifejezője. A cikkek később, Reform címmel, 1846-ban Lipcsében jelentek meg. »Rendszeresebben, magasabb szempontból soha senki sem tárgyalá még átalakulási legfőbb kérdéseinket« – mondja róla Csengery Antal.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi