Éljen az egyenlőség
Éljen az egyenlőség
Szintén ez időből való, bár csak később (1844) jelent meg Eötvösnek legtöbbet érő színdarabja, az Éljen az egyenlőség című vígjáték. Mint címe mutatja, ez is az akkori politikai hangulatból meríté anygát. Alapeszméje ügyes, de kidolgozása nem ér föl vele, bár elég kellemes olvasmány ma is. A darabban mindenki erős demokratának vallja magát s szájával egyre hirdeti, hogy mindnyájan egyenlők vagyunk, de tényleg a gróf nem akarja leányát oda adni az alispán fiának, mert azok csak egyszerű nemes emberek; az alispán nem az övét a gazdag ügyvéd fiának, – bár az is nemes, – mert nagyapja még csizmákat csinált; a gazdag ügyvéd sértve érzi magát, mert egy szegényebb társa kollégának nevezi; s az alispán huszárja haragra gerjed, mert a gróf libériás inasa vele egy rangba merte magát helyezni, holott ő »a vármegye katonája« – és így tovább. Azonban a fiatalok túljárnak az öregek eszén s egy nem éppen elmés csellel ők győzedelmeskednek. A főalakok meglehetős színtelenek, de egy pár mellékalak rajzában, minő János huszár s a titkok után hallgatódzó zug-prókátor, sok találó vonás és jóízű humor van.
