Az 1847–48-iki országgyűlés
Az 1847–48-iki országgyűlés
Ezalatt a politikai harc a hazában mind szenvedélyesebbé válik; mind a két párt szervezkedik és programmot ad ki; a kormány az országgyűlést 1847 november 7-ikére összehívja; Széchenyi megírja utolsó munkáját Kossuth ellen, a Politikai programm-töredékeket, Kossuthot pedig pártja Pestmegyében fényes diadallal választatja meg egyik követül, Szentkirályi mellé. Kossuth vezérsége az országgyűlésen eleinte kétes volt; kétszer próbálták leszorítani. Először a válaszfeliratnál s másodszor az adminisztrátori ügy tárgyalásánál; mind a kétszer ő győzött s a támadások csak helyzetét erősítették. S azalatt, mig az országgyűlés vesződik a haladás kérdéseivel, kezén-lábán a régi rendszer békóival: egyszerre híre érkezik a párizsi februári forradalomnak (febr. 22.), mely Franciaországból köztársaságot csinált, s a mely hír ép oly készületlenül találta a bécsi kormányt, mint a mily bátorítólag hatott az ellenzék szellemére. Kossuth sas-szeme egyszerre felismerte az eseményben az idők jeleit s elérkezettnek látta a pillanatot, hogy a miért a nemzet legnemesebb szivű fiai 1790 óta, sőt mondhatni 300 év óta folyvást küzdöttek, mindig leveretve és újra fölkelve, mint Antaeus, most mind egyszerre megvalósíttassék. Ki tudja, ad-e másik ilyen alkalmat a gondviselés?
A forradalom hírére az állampapirok értéke esni kezdett; a megréműlt közönség, mely már megért egy bankó-devalvációt, tömegesen vitte bankjegyeit a bécsi bankhoz beváltás végett; s bár ez a beváltásokat folytonosan telejsíté, mégis rémhirek keletkeztek, hogy a bankjegynek ismét kényszer-árfolyama lesz, sőt hogy az értékét fogja veszíteni. A győriek, kik a Bécscsel való kereskedés folytán közelről voltak érdekelve a kérdésben, a megyegyűlés útján felszólították Balogh Kornél követüket, hogy kérjen felvilágosítást az országgyűlésen a bécsi bank dolgában. Balogh március 1-én bejelenté, hogy legközelebb indítványt fog tenni ebben a kérdésben, s március 3-án, a kerületi ülésen be is nyújtá azt. A terem e napon, a karzatokkal együtt, a zsúfolásig tömve volt, mert hallották, hogy Kossuth is fog beszélni. Balogh indítványa után valóban felállt, s egy hatalmas beszédben, melynek alaphangja azon tételben nyert kifejezést, hogy »emeljük föl politikánkat az események színvonalára«, indítványozta, hogy a felség kéressék meg, hogy a közigazgatás minden egyes ágának élére nevezzen ki férfiakat, kik úgy az ő, mint az országgyűlés bizalmát bírják, az országgyűlés tanácskozásaiban közvetlen részt vegyenek, s a törvények végrehajtásáért személyesen legyenek felelősek. Rövid indokolás után a királyhoz intézendő kész feliratot felolvasta, melyet mind a kerületi, mind másnap (március 4-ikén) az országos ülés egyhangúlag elfogadott, s azonnal felküldött a főrendi házhoz tárgyalás végett.
Ettől fogva, ama kietlen sötétségű napig Aradon, midőn augusztus 11-én Görgei Arthur kezébe, mind diktátoréba, teszi le a főhatalmat: ő a nemzetnek föltétlen vezére, sorsának intézője. A dicsőségben, gyászban, első helyen részes; a mi történt, azért első helyen felelős.
Az 1848-iki pesti országgyűlés megnyitása.
