81. Kossuth Lajos mint szónok és író. Baráth Ferenc
81. Kossuth Lajos mint szónok és író.
Baráth Ferenc
Baráth Ferenc
A MAGYAR FAJ, mint már Toldy Ferenc megjegyezte, a szellemi élet magasabb ágai közül kiválóan a politika iránt érdeklődött mint kezdettől fogva. Azzal tartá fönn uralmát e hazában a többi népfajok közt; azzal menté meg alkotmányát a veszély napjaiban. Sőt mind e mai napig ez az egyetlen eszmei dolog, mely kicsit és nagyot e haza földén egyaránt érdekel. Alkotmányunk egyike a legrégiebbeknek Európában; politikai szabadságunk is volt annyi, mint más népeknek; néha több. Minden feltétele megvolt tehát a magyar politikai szónoklat gazdag felvirágzásának már évszázadokkal ezelőtt; s mindennek dacára az csak e század első felében következett be. E tünemény oka legfőként két körülményben keresendő. Az egyik, hogy éppen akkor veszítettük el állami önállóságunkat, midőn Európa többi nemzetei az újkor nagy átalakító szellem-áramlatába belépve, megkezdték szabadságuk és alkotmányuk fejlesztését; s mi a külpolitika vezetéséből kizárva, keletről és nyugotról egyaránt támadva, a létezőnek megvédésére voltunk kénytelenek szorítkozni, s inkább karddal, mint ékesszólással. S a másik, hogy csakhamar ránehezedik egész közéletünkre a latin nyelv használata, melytől csak a harmincas években tudtunk megszabadúlni.
A magyar politikai szónoklat története
Felsőbüki Nagy Pál
Az 1832-iki országgyűlés szónokai
Kossuth Lajos
Kossuth az 1832–36-iki országgyűlésen
A Pesti Hirlap megindítása
Széchenyi támadása: Kelet népe
Kossuth Felelete
Kossuth és a kormány
Kossuth társadalmi működése
Az 1847–48-iki országgyűlés
Az alkotmány átalakulása
Kossuth pénzügyminisztersége
A honvédelmi bizottmány
A szabadságharc utolsó napjai
A menekülés
Kossuth Törökországban és Angliában
Kossuth Amerikában
Londoni élete
Az 1861-iki országgyűlés
Kossuth Turinban
Iratai az emigrációból
A nemzet kegyelete
Kossuth utolsó napjai
Kossuth szónoklata
