Bessenyei a testőrök közt
Bessenyei a testőrök közt
Még csak tizennyolc esztendős volt, de már első megjelenésekor mindenkinek feltűnt. Ritka daliás növéssel és testállással bírt, fekete üstökkel, mint valami új Meleáger, kinek szemeiből emberséges és szemérmes szív tündökölt ki. Fajának és családjának ereje és szépsége egyesűlt benne, a puszták szabad fiában, az egyszerű erkölcs romlatlanságával és csiszolatlanságával. Termetére férfi, lelkére ifjú, ki a nyugoti míveltség egyik fő székhelyén a világváros finomabb szokásai, szórakozásai és élvei közt nem egyszer megzavarodhatott: de a benyomások bűbájából hamar eszmélve, magának és nemzetének elmaradására riadt. Tanúlni kezdett a nemes lelkek sóvár mohóságával, éjjeli őrszobájában is felszökve pihenéséből, s Lucanust kihúzta fényes tarsolyából, olvasásában virradt. Eleinte, úgy látszik, a régi római írókhoz fordúlt, mert tizenkilenc éves korában még nem tudott németül, huszonhárom éves korában nem franciául; de helyes érzékkel fölismerte, hogy az új világ élete, szükséglete, követelése egészen más míveltséget kiván, hogy a német, francia, angol szóban már ezerszer mélyebb bölcsesség fekszik, mint a deákban és meghajolt az egyetemes emberi haladás áramlatának. 1768-ban belekap a németbe és hegedülésbe, nyelvi és művészet-ismereteit összhangzatosan fejleszti; 1769. elején a pármai hercegnő kíséretében olasz földre rándúl s a renaissance nagy emlékeinek hatása alatt maga-képzésének a nemesebb iránya még inkább megerősödik. S teljes tizenegy esztendeig szakadatlan szorgalommal míveli magát: de már a nemzeti hivatás tudatával, szüntelen visszanézve az édes Hazára, mert a hazafiság oly kötelesség előtte, mely alól a világon semminemű dolog, ok, idő, alkalmasság fel nem szabadíthat. A német és francia nyelv elsajátításával teljesen az új irodalmak tanúlmányába merűl, kivált a francia befolyása alá jut, főleg Voltaire ragadja meg és ragadja el, kihez egész életében és halálában is hű marad; írásaival követi műfajról műfajra, könyvről könyvre, gondolatról gondolatra.
Bessenyei György szülőháza Bercelen s az u. o. ref. templom.
(Széll Farkas gyűjteményéből.)
Bessenyei 1772-ben lép föl s az irodalmi megújhodást ettől az esztendőtől számítjuk. Első műve Ágis tragédiája, színdarab abban az időben, mikor már nálunk sem színpad, sem drámai nyelv nincsen.
