Virág Benedek ódái
Virág Benedek ódái
Virág a franciás iskolától már 1789-ben a klasszikaihoz pártolt át, leginkább Szabó hatása alatt. Párrímes alexandrinjeit ettől fogva alkaikusok és hexameterek válták fel s szelleme a klasszikai mértékekben oly alkalmas eszközre talált, hogy többé nem is vált meg tőlük. Nem magokért mívelte őket, már az alexandrinokban is mondani valói voltak nemzetéhez; a tárgyakat, az érzést s a fenség iránti érzékeket már magával hozta e formákba. Igaz ember, jó pap és még jobb hazafi volt, ki nemzete sorsán egész rajongással csüngött. Egyéniségének mély erkölcsi tartalma, forró magyar érzése arra a hivatásra ihlették őt, hogy az egyéni érték kultuszát hirdesse és a nemzeti lelket ébreszsze. A török háborúban győzedelmeskedő magyar sereget lelkes ódával köszönti, mint a régi magyar dicsőség fentartóit; a francia háborúk alatt új harcra lelkesíti a nemzetet a közszabadság, hit, haza és király mellett; örvend II. Lipót idejének, a magyar érzés, nyelv és viselet felújulásának, egyes jeles hazafiak példájának; s mikor az 1790–91-ik nemzeti buzgóság lohadni kezd, Magyar ódájával (későbbi címén Változás) kegyetlen szemrehányásokat tesz a puhuló nemzedéknek, mely annyi kár után sem lett okosabb, s mely a nemzeti vívmányokat nem tudja megbecsűlni. Így kíséri lantja a nemzet szívének dobbanásait. A Martinovics-ügy áldozatai közül Kazinczyt, Bacsányit rejtett vonatkozású költeményekkel vigasztalja. Versei nem is mind a lapokban jöttek ki, némelyik csak röpíveken járta be az országot, de hatása annál bensőbb volt. A 90-es évek lelkét ő fejezte ki leghívebben és legerősebben. A nemzetre nézve ily válságos időkben nem tartott jobb biztosítékot, mint járni az ősök nyomdokán, s vitézségben, szigorú erkölcsben példájokat követni; az egyénre pedig: megtenni a hazáért kitől mi telik, vér vagy pénzáldozat, avagy szellemi munka, s egyébként meghuzódni egyszerűségben, jámborságban, békességben. Ezek az ő eszméi és tárgyai, melyekkel egyrésze a hősi, másrészt a bölcselő óda alapját veti meg nálunk. Lendülete valóban ódai; de nem a képzelet varázsa vagy a költői szemlélet gazdagsága, hanem az erkölcsi felfogás rendíthetetlen szilárdsága, s a föltétlen hazafi-érzés kitörése adja meg fenségi elemét. Hangja éles és kemény inkább, semmint hatalmas és gazdag változatú. Szava olyan mint a kard, erős, súlyos, de a fénye rideg. Dalszerű ódáiban megszólal olykor egy kis enyelgés, de az is nehézkes.
