Kazinczy az irodalmi mozgalmak vezetője
Kazinczy az irodalmi mozgalmak vezetője
Mint egy újkori Bryareus, száz kézzel keresi a közmívelődés szálait, hogy egymásba fonja s központba irányítsa azokat. Eleven érzéke levén az emberek hiúsága iránt, mindig azon a hangon szól hozzájuk, a mely leginkább szívükhöz talál, hogy céljainak megnyerhesse őket. Tudván, hogy a magyarság fenmaradásának és pallérozottságának alapja nyelvünk kifejtése: arra törekszik, hogy a meginduló mozgalom a nemzet minden rétegét magával ragadja. József császár utolsó éveiben már előre látja a nemzeti felbuzdulást, a melynek szellemi iránymutatója kíván lenni, s fogsága után fokozott erővel gyűjti össze régi híveit s keres új tehetségeket erőszakkal félbeszakított, de annál nagyobb hévvel felkarolt céljainak kivitelére. Senki sem érti a módját jobban, mikép lehet egy pangó társadalom szunnyadó erőit pusztán a toll fegyverével fölkelteni, egymásra s az egyetemes nemzetre utalni, mint Kazinczy, a ki bámulatos tevékenységgel és soha ki nem fáradó buzgalommal élesztgeti a magyar írók különféle munkásságát, magyarázza a tisztúltabb ízlés kívánalmait, terjeszti a nyugoti nemzetek irodalmának ismeretét és sürgeti a magyar nyelv jogainak védelmét. József császár halálakor, a nemzeti fölbuzdulás napjaiban szinte türelmetlen erélylyel siet a mozgalom élére állani. Orpheusát már előbb megindítja s evvel mindenkit fölkeres, a ki csak némi érdeklődést mutat a nemzeti míveltség iránt. Folyóiratokban és leveleiben egyaránt hévvel küzd a magyar nyelvnek hivatalossá tétele mellett, ennek kivívását reméli az országgyűléstől, »Vétkezik a haza ellen, – kiált föl – a ki ezt a szent szándékot teljes erővel elő nem mozdítja, a ki kész nem lesz ezért minden hasznát, előmenetelét föl nem áldozni… Ha a magyar nyelvet hozzuk be, állani fogunk: ha a deák nyelv hozatik vissza, később vagy előbb elöl az idegenek özöne, s nemzetünk korcs zűrzavar lesz!« A felvilágosúltság, a gondolkozás szabadsága nevében követeli a magyar nyelv hivatalos használatát megyei és állami hivatalokban egyaránt s tanítását iskoláinkban. Szilárd hite levén a nemzet jövőjében: a mívelődés minden szálát e főpontra igyekszik összevonni. Nemcsak az írók és főúri mecenások szorosabb egyesítésén fáradozik, hanem az ébredező magyar színészet kifejtését is céljául tűzi ki s megnyeri Ráday Pál grófot, hogy álljon élére az első magyar színjátszó társaságnak. Lázas sietséggel dolgozik a Hamlet, Miss Sara Sampson és Stella fordításán, s maga is kész a színpadra lépni, hogy fordított darabjainak, kivált a Hamletnek sikerét biztosítsa.
Kufstein vára.
