Finn-ugor nyelvcsalád

Full text search

Finn-ugor nyelvcsalád
Lássunk mindenekelőtt a testre vonatkozó kifejezésekből egy csomót.
MagyarulVogululFinnül
szemsäm (olvasd szem)silmä (olv. szilme)
fejpänkpää (olv. )
kézkat (olv. kęt)käsi (olv. keszi)
hón(al)khanel, khalnakain(alo)
májmajtmaksa (olv. maksza)
velőwalemydin (olv. üdin)
szívsim (olv. szim)sydän (olv. szüden)
vérwuirveri
A vogulban, mint legközelebb rokon nyelvben, természetesen legtöbb egyezést találunk, tehát olyanokat is, melyek a finnben nincsenek meg: haj – vog. xaj (x = német ch az ach szóban); fül – pil’; nyelv – ńelm; fog – punk; agyar – ańśer; mell (mál: rókamál) – mail stb.
Ha már most a számneveket hasonlítjuk össze, ezekben is látjuk a kétségtelen rokonság jeleit:
MagyarulVogululFinnül
egyäkw,yksi, (olv. ükszi)
kettő,kétkit, kiti,kaksi
háromkhüremkolme
négyńiläneljä
ötätviisi (ered. viti)
hatXatkuusi (ered. küti)
hétsoät, satseitsemän.
A vogul itt is több egyezést szolgáltat mint a finn, mert pl. a nyol-c vogulul ńal-lau; a húsz – khus és Xus; a negyven, ötven, hatvan – nälmčn, ätpén, Xatpén; a nyolcvan – ńol-sat.
De ezeken kivül még néhány száz fontos alapszónak pontos megfelelőjét megtaláljuk az ugor nyelvekben. Igy pl. állatneveket, minők ló: vog. lu; holló: vog. XullaX, osztják kőlak; hattyú: vog. Xatäń, osztják Xőteng; hal: vog. kul, oszt.Xul, finn kala, mordvin kal, lapp kvele, guolle stb. – a kezdetleges míveltség számos kifejezését, minők háló: vogulul Xulčp, oszt. Xolip; nyíl. vog. ńăl, oszt. ńol, votják ńel, lapp ńuol; tegez: vog. täut, zürjén doz; lőni: vog. li-, zürj, lij-, cseremisz lü, finn luo- stb. – és igen sok más közönséges tárgy és cselekvés nevét, pl. víz: vog. vit, cser. vid, finn vesi; kő: vog. és oszt. keu, kevi, cser. kü, mord. kev stb.; jég: oszt. jenk, lapp jägńe; – élni: cser. el-, lapp ele-; hal-(ni): vog. Xal-, oszt. Xal-, finn kuole-; men-ni: vog. s oszt. min-, finn mene-; ad-ni: lapp adde-, finn anta-, stb. stb.
A szókincs egyezésén kivül e nyelveknek grammatikai szerkezete bizonyítja a közös eredetet, s e tekintetben legfontosabbak az egybevágó ragok és képzők. Könnyen kimutathatni pl. az igei és birtokos személyragok közösségét. A kérem, törődöm-beli m személyrag megvan a többi ugor nyelvben is: a lapp mannam, a csermisz miem a. m. megyek. Igy a többes első személyben a mordvin peli-nek = m. félünk, a lapp mannai-mek = m. mené-nk, mannai-dek = m. mené-tek stb. A birtokos személyragokra nézve v. ö. szemem, szemed, szeme: lappul čalmem, čalmad, čalmes, vogulul sämem, sämen, sämäb (olv. szemem stb.)
A képzők közül megtaláljuk a mai gyakorító, mozzanatos, míveltető és szenvedő igeképzőinket, azonkivül sok főnév- és melléknévképzőt. Ezekre nézve is csak egynehány példát említsünk a sokból. A magyar vesz-ni zürjénél voš-ni s a m. vesz-te-ni ott voš-t-ini; a m. tolvaj: vogulul tolmaX s m.tolvajol vog. tolmaXl.A mi lep és fed igéink a vogulban így hangzanak: lëp-, pänt-, s ugyanott megtaláljuk a belőlük képzett lepel és fedél főnevek megfelelőit: lëpil, päntil. Az al-sz-ik és álom- vogul ul-és ulom.A sorszámnevek képzője megvan az egész ugorságban, pl. negyed-(ik), hatod(-ik) lappul neljad, kotad, vog. nelit, katit stb. Szintúgy megtaláljuk ott a magyar középfok-képzőt, pl. a lapp kejves a m. könnyű vagyis kevés: kejveseb könnyebb vagyis kevesebb.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi