Károli Gáspár

Full text search

Károli Gáspár
A teljes magyar bibliának dicsősége mégsem a Heltai nevéhez fűződik, hanem a KÁROLI GÁSPÁRéhoz, a kinek megadatott, hogy az ő munkája vélják a reformáció magyar bibliájává, hogy az ő fordításában keressenek századok áhitatot és megnyugvást, találjanak nemzedékek vigasztalást és okulást. Károlit nem csupán önérdeme juttatta e nagy dicsőséghez, hanem részben a véletlen szerencse is. Heltai bibliája az ó-szövetség egy-két jelentéktelenebb könyvének kivételével már húsz-harminc évvel előbb készen állott, mielőtt Károli munkához fogott volna. De éppen azon években, a legutolsó rész, az újtestamentom megjelenése idején Heltai nagy változáson megy át, Dávid Ferenchez hajlik, ezzel együtt megtagadja a szentháromságot. A magyar protestáns felekezetek, kivált az unitárizmustól létében fenyegetett kálvinista egyház, hogyan fogadhatta volna el a szentháromságtagadó Heltai bibliáját, a maga szent könyvéül? Alig várta, hogy egy új fordító álljon elő, a kinek munkájával kiszoríthassa Heltainak úgyis töredékes szentirását.
Azonban igaz érdem sem kevés járúlt hozzá, hogy Károli legyen a magyar biblia lutherévé. Nem oly jártas ugyan a héberben mint Melius, kiválóbb írói tehetséggel, finomabb stilista érzékkel sincs megáldva, de megtudja találni a mindennapi használatra szánt, a köznépnek is érthető kifejezéseket; a körűlírásokat sem kerűli, de azért elég világos; az idegenszerűségektől sem ment, de azért elég magyaros: szóval nyelve az az egyszerű, magyar stílus, mely sem magasra nem tört, sem alant nem maradt, s így legalkalmasabb lett Károli művét a legszélesebb körökben, az összes kortársak között meggyökereztetni, a kikről aztán hagyománykép szállott a későbbi nemzedékekre a tisztelet és kegyelet e bibliának még hibái iránt is.
Károli élete és nagy munkájának előállása még a homályosabb irodalmi kérdésekhez tartozik. Gönci Károli Gáspárnak szokták nevezni, de a gönci predikátum nem illeti meg, mivel minden valószinűség szerint jobbágyfiúnak született a Károli grófok ősi fészkében, Nagy-Károlyban. A Károli nevet is kérdés, vajjon nem szülővárosáról vette-e, mert több jel arra mutat, hogy eredeti család-nevén Radicsnak hivták. Születése évét szintén csak hozzávetőleg tehetjük 1520-ra. Annyi bizonyos, hogy 1555–6-ban kint járt Wittenbergában, hol nemcsak az új hitben erősödik meg, hanem főkép tudományt gyűjt nagy munkájához. Hazatérte után alig nehány évvel 1561-ben már Göncön találjuk, mint lelkipásztort, a hol több mint három évtizedig viselte nyájának gondját. Munkás élete utolsó éveit pedig a teljes magyar biblia létrehozására és kinyomtatására szentelte, hogy századokra szóló művének befejezte után két évvel, 1592-ben megnyugodhassék az Úrban ez istenes vén ember.
A teljes magyar biblia 1590-ben, Vizsolyban, egy kis faluban jelent meg több protestáns főúr áldozatával; a nyomtatás helyéről vizsolyi bibliának nevezi az irodalomtörténet. Azóta e fordítás, mint teljes biblia, ötvennél, egyes részeiben pedig nyolcvannál is több kiadást ért hazánk és a külföld legkülönbözőbb helyein, miközben a protestáns tudósok, kivált Szenci Molnár Albert, Tótfalusi Kiss Miklós és többen folyton pótolgatták hiányait és javítgatták hibáit; a gyökeres javítás azonban még mindig a mi korunkra néz. De bármennyire elavult is, a magyar mívelődésre, a magyar nép- és irodalmi nyelv fejlődésére gyakorolt hatása soha sem évül el.

A munka címlapja. (1560.)

RÉSZLET KÁROLYI GÁSPÁR BIBLIA-FORDÍTÁSÁBÓL.
(Vizsoly, 1590.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi