Sommer János
Sommer János
A latin költők sorában tehetségével kiválik SOMMER JÁNOS. Kalandos életet él. Mint poéta próbál szerencsét, majd katona lesz és egy fejedelmi kalandornak, Heraklides Jakabnak lép szolgálatába, kit Bethlen Farkas Joannes despotának hív. E despotát Ferdinánd kegye 1561-ben Moldva urává teszi; de később trónjától fosztják meg 1567-ben. A mi költőnk átéli a borzalmas napokat, s a despota nejének kegyence lesz; azután bujdosik, előbb Brassóban telepszik le, majd Kolozsvárra megy és itt ragálynak esik áldozatává 1574-ben. A mit életéből itt pár vonással rajzolánk, azt híven, közvetetlen hangon beszéli el egy elegikus mértékben írt krónikás versében, melynek címe: Moldva veszedelme. Jól jellemzi őt Szilágyi Sándor (Erdély irodalomtörténetében), hogy Sommer »valóban költői lélekkel írt. Versein méltóság és nyugalom ömlik el, melyet még az sem zavar, midőn saját élményeit énekli fájdalmas hangon.« Ugyane Sommer Magyar királyok cím alatt a hún király és utódja történetének költői elbeszélése után az Árpád és vegyes házbeli királyok során megy végig s krónikáját Ferdinánd és János ellen-királyokkal végzi. Van neki a Szerelem kertje cím alatt egy kedves költeménye, melyet nászajándékul írt Jungk szebeni szenátornak esküvőjére 1568-ban. A kert fái misztikus erejüket rendre magyarázzák meg és ajánlják föl. Utolsó művét Blandratához, János Zsigmond híres orvosához írja a régi tragédiák mintájára: A colica és podagra versengése címmel. Paródikus költemény.
