EGYHÁZI BESZÉDEK.

Full text search

EGYHÁZI BESZÉDEK.
AZ EGYHÁZI szónoklat állapotára nézve az 1279. évi budai zsinat határozatai nyujtanak tájékozást. Ezt a zsinatot a római pápa követének, Fülöp fermói püspöknek, elnöklésével tartották meg Kun László király idejében. Összegyűltek a budai várban az érsekek, püspökök, kanonokok, apátok és mindenféle rendi szerzetesfőnökök. Tanácskozásaikon írásba foglalták, hogy minden plébánosnak legyen könyve, melyben a szertartások rendje bennfoglaltatik. Meghatározták továbbá azt is, hogy a prédikációkban mivel foglalkozzanak.
A prédikációk legfőbb tárgyai: a Szentháromságról, a Fiúisten megtestesülésének titkáról, Krisztus kínszenvedéséről és haláláról, a Szentlélekisten eljöveteléről és a hét szentségről szóló tanítások. Az igehirdetőknek és a híveknek nem azt kell feszegetniök – mondja a zsinati határozat – hogy ésszel felfogható-e és magyarázható-e valamelyik hittétel, hanem hinni kell az Isten által kijelentett igazságokat s meg kell nyugodni bennük. «Higgyünk és a jövő életben majd megértjük.» A hit olyan fenséges valami – folytatja a zsinati határozat – hogy igazságait nem lehet ésszel felfogni: amit megérteni képesek vagyunk, már nem hit, hanem tudás. Ilyen hitnek Isten előtt nem volna érdeme.
A zsinat további végzései szerint a híveknek a plébániai templomba kell menniök misére és prédikáció hallgatására s ez alól a kötelezettség alól vasárnapon és ünnepnapon semmiféle ürüggyel sem vonhatják ki magukat. Ha valamelyik szerzetesrend templomába akarnak menni, ezt csak akkor tehetik, ha a plébániai templomban már meghallgatták a misét és prédikációt. Ennek a zsinati határozatnak az a magyarázata, hogy a világi papok gyöngén prédikáltak, a szerzetesek ellenben tanult szónokok voltak s a nép szívesebben hallgatta a tüzesszavú barátok szentbeszédeit, mint a plébánosok száraz tanítását.
A prédikálás képességét minden egyházi embertől megkívánták. Mikor a kalocsai káptalan érsekké választotta II. Endre király sógorát, Meráni Bertoldot, III. Ince pápa a salzburgi érsek elnöklete alatt bizottságot küldött ki a herceg papi tudományosságának megvizsgálására s megtagadta Bertold érseki kinevezésének megerősítését, mert a herceg, a bizottság jelentése szerint, járatlan volt az egyházi szónoklatban és az egyházjogban.
A XIII. század egyházi szónoklatának nagy lendületet adott Szent Domonkos és Szent Ferenc rendje. A dominikánus és franciskánus szerzetesek közül kerültek ki a leghíresebb szónokok. Ők beszéltek legmegragadóbb hévvel a nép előtt. Bámulatos gyors elterjedésük jórészt szónoki sikereiknek tulajdonítható. Főképen a ferencesek igehirdetése jelentett új stílust az egyházi szónoklatban. A beszédeikben megnyilvánuló evangéliumi szellem, szívbéli közvetlenség és szocális együttérzés népszerűvé tette őket mindenütt. Nem vitatkoztak a hittudós elmélyedésével, inkább hitüket és reményüket adták át a népnek. A ferences igehirdetés nyomán szelídebb lett sok tajtékzó indulat. Vándorszónokaik a bűnbánat szellemét terjesztették s a jó ember típusát eszményítették. Később náluk is erősebb lett a tudományos irányzat, tanultabb prédikálóik szívesen éltek a skolasztikus teológia okoskodásaival, de a nép közt forgolódó egyszerű barátok mindvégig megőrizték a ferences szónoklat eredeti, közvetlen szellemét. Tömegmozgató erejük mindig nagy volt, lángoló lelkesedésük ezreket ragadott magával.
Jól prédikáltak a bencések, ciszterciek, premontreiek és ágostonosok is. IV. László király 1278-ban azért erősítette meg az ágostonosok kiváltságait, mert a II. Ottokár cseh király ellen Habsburg Rudolf szövetségében viselt diadalmas hadjárat idején szónoklataikkal előbbre vitték a győzelmet. Szent Ágoston szerzetének ezek a hadiszolgálatra önként vállalkozó tagjai a háború hírére elhagyták kolostorukat, csatlakoztak a magyar sereghez s a vitézek lelki gondozásával kiérdemelték a király háláját.
Több jeles szónokot név szerint is ismerünk. – A magyar püspöki kar tagjai a XIII. század folyamán résztvettek a moldvai kúnok és a balkáni patarénusok megtérítésében s egyházi szónoklataiknak megvolt a sikere. Boldog Magyar Pál domonkosrendi szerzetes, előzőleg a bolognai egyetem jogtanára, nemcsak a kúnok és az eretnekek térítője volt, hanem a magyar néphez is beszélt. Őt még maga Szent Domonkos küldte Magyarországba, hogy mint magyar nemes közelebb férjen honfitársai lelkéhez. Pál atya sikeresen végezte küldetését s úttörő munkája nyomán a magyarországi dömés rendtartomány rohamosan felvirágzott. – Julián és társai is azért indultak Ázsia felé az ősmagyarok ivadékainak felkutatására, hogy rendjük hivatása szerint az élő szó erejével forduljanak a pogány testvérekhez s prédikációikkal a keresztény vallásra térítsék őket. – Buzád szlavóniai bánnak már négy fia volt, mikor belépett Szent Domonkos rendjébe s ott a legtiszteltebb szónokok sorába jutott. Amint kortársa, Boldog Magyar Pál vértanui halállal halt meg, úgy ölték meg őt is a mongolok 1241-ben a pesti domonkosrendi templom oltára előtt.
Irodalom. – Péterffy Károly: Sacra concilia ecclesiae romanocatholicae in regno Hungariae celebrata. Két kötet. Pozsony, 1741–1742. – Pauler Gyula: A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. Két kötet. Budapest, 1893. – Mihalovics Ede: A katolikus prédikáció története Magyarországon. Két kötet. Budapest, 1900–1901. – Kudora János: A magyar katolikus egyházi beszéd irodalmának ezeréves története. Budapest, 1902. – Rézbányay József: Az egyházi szónoklat egyetemes története. Három kötet. Esztergom és Pécs, 1904–1908. – Békefi Remig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1906. – U. az: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1910. – Szarka Gyula: Váci Domonkos-konvent története. Budapest, 1912. – Horváth Sándor szerkesztésében: A Szent Domonkos-rend multjából és jelenéből. Budapest, 1916. – Buttykay Antal szerkesztésében: Szent Ferenc nyomdokain. Budapest, 1926. – Balanyi György: A szerzetesség története. Budapest, 1923.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi